Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)

Az 1913-as gyűjtés

259. (4.) Kántor Lajost kiállítják mustrára, De nem lehet rendet vágni utána. Jaj Istenem, hova kellene menni, Hogy meg ne látna többet soha senki? Kántor Lajos kimegyen az erdőbe, Letérgyepel e’ nagy fának tövébe. Imádkozik, kéri őrző angyalát, Ho’ ne hagyja elveszíteni magát! A kerülő elmegy az előjáróho’, Kérdi tűle: Jóska bácsi, van-e ember híja? Van bizony, egy tennap délbe’ hagyta itt a bundáját, Négy órakor felakasztotta magát. b) Dalok (Ugyanott) 146. (284) 260. (1.) 147. (285) Édesanyám, sej-haj, mi van a kötőjébe? Nyári piros alma, adjon egyet belőle! Úgyse soká eszem én a maga almáját, Viselem a sej-haj, Ferenc Jóska resztungját.98 Édesanyám, sej-haj, avval bosszant engemet, Ha meghalok, sej-haj, nem sirat meg engemet. Máj’ meg sirat sej-haj, engemet egy barna jány, Akinek a szíve utánam már régen fáj! 261. (2.) 148. (286) Édesanyám postán küldött levelet, Gyere haza, kedves fiam, ha lehet! Nem mehetek, édesanyám, nem lehet, Kegyetlen a százados úr, nem enged. 98 resztung: felszerelés (német Rüstung, Ausrüstung) 109

Next

/
Thumbnails
Contents