Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
mint a felét. Gútán a nem termő területek nagysága csaknem a felére csökkent, 3400 kát. holdat soroltak csupán ebbe a kategóriába. Magas volt még rétek és a legelők aránya Negyeden (47,3%), a többi község határában arányuk 20-30 százalék körül volt.279 Az állatok számáról több összeírás is maradt fenn a 18. és 19. századból, azonban ezeket a számszerű adatokat óvatosan kell kezelni. A jobbágyok mindig igyekeztek eltitkolni a gazdaságukra vonatkozó adatokat a földesúr és a hivatalos szervek elől, továbbá figyelembe kell venni az összeírások dátumát, amely többnyire késő őszre, kora tavaszra esett.280 A gazdák, hogy ne kelljen a télen takarmányozni az állatokat, a fölös állományukon késő őszre, télre többnyire túladtak. További probléma, hogy nem mindig azonos kategóriákat használtak az összeírok. Előfordult, hogy a növendékeket és a hízó ökröket külön is feltüntették, de többnyire csak ló, ökör és tehén rovatokat találunk a jegyzékekben. A sertéseket és méhkaptárakat sem tüntették mindig fel. A már említett 1725-ös kamarai összeíráskor281 a három érseki település, Gúta, Naszvad és Martos jobbágyainak kezén lévő állatokat nagyon részletesen összeírták, külön tüntették fel a növendékeket, és megkülönböztették az igavonó és hízó ökröket. Jelentős állatállományról szól a kamarai összeírás, bár itt még figyelembe kell venni az összeírás novemberi időpontját is; a késő ősz az állattartás kritikus időszakának kezdete. Mindhárom faluban az egész és félhelyes gazdák általában 4-6 ökröt tartottak igavonásra, szántásra. A legtöbb és legváltozatosabb a gútaiak állománya volt, itt sok lovat és növendéket is tartottak, valamint csak itt írtak össze több gazdánál hízó ökröket. Juhokat viszont csak Naszvadon találtak, három egész telkes jobbágynak egyenként százon felüli állománya volt, de néhány kisebb gazda is tartott juhokat. Gútán az egyik legmódosabb gazdának, Szabó Istvánnak a gazdasága a következőkből állt: 22 Vá mérő szántóföld, 40 kaszás rét. Az állatállománya: 8 ökör, 10 ló, 11 tehén, 19 növendék szarvasmarha, 22 ökör hizlalásra, 15 disznó és 5 kaptár méh.282 A zsellérek állatállománya sokkal szerényebb volt. Igavonásra inkább lovakat használtak, valamint tehenet tartottak a teje és szaporulata miatt. Ökör alig volt a kezükön. Mind a három faluban több gazdának volt néhány kaptár méhe is. Batthyány József esztergomi érsek halála után 1800 januárjában a kamara ismét összeírta az érsekség javait az egész országban.283 Ebben az esetben a jobbágyok állatállományánál nem tüntették fel külön a növendékeket és a heverő marhát. Gútán a 497 jobbágy és házas zsellér kezén 805 lovat, 755 ökröt és 781 tehenet találtak. A nagyobb gazdák kezén volt több ökör, ezeket használták igavonásra. Az 58 házatlan zsellérnek összesen 27 lova és 4 tehene volt. Naszvadon 171 jobbágy gazdaságában 560 ló, 368 ökör és 416 tehén volt. Juhot a három község közül csak itt tartottak a nagyobb gazdák, összesen 984 darabot. A 62 házas zsellér ökröt nem tartott, csupán 47 lovat és 57 tehenet. Martoson 217 lovat, 76 ökröt és 255 tehenet írtak össze a 105 jobbágy kezén. A 8 házas 279 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. Budapest, 1897. 280 Az állatösszeírások bizonytalan értékével kapcsolatban példaként megemlítem, hogy az 1828-ban végrehajtott országos összeírás során Gútán 505 családot mutattak ki. Erre a több mint félezer családra, gazdaságra, mindössze 152 ígás ökröt, 47 borjas és anyatehenet, 53 meddő tehenet írtak össze. Ezen kívül 598 igás ló és 71 sertés szerepel a jegyzékben. MOL X 1935 Conscriptio Regnicolaris 1828. 281 MÓL UetC 43 n5 282 Valószínűleg megegyezik azzal a Szabó Istvánnal, akinek az 1720-as országos összeírás alapján 8 mérő szántója és 9 kaszás rétje mellett volt egy malma is, amelynek jövedelme 10 forint volt. 283 MÓL UetC 224 n25 (a)-(h) 68
