Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Negyeden 95 negyedtelkes jobbágy, 111 zsellér és 25 házatlan zsellér lakott. A község földesurának 1300 forintot fizettek. A pénzen kívül 40 szapu kukoricát adtak, valamint káposztát, hagymát, tormát és más zöldséget is kötelesek voltak adni szükség szerint, ugyanúgy halat is a püspök asztalára.238 Az úrbéri összeírás Alsószeliben 118 jobbágytelket, 61 házas zsellértelket és 40, idegen házban lakó zsellércsaládot tüntet fel. Ezek „örökös jobbágyok” voltak, tehát röghöz és földesurukhoz voltak kötve, a szabad költözés gyakorlása nélkül. A jobbágytelkek kiterjedése a következő volt: 14 negyedtelek, 69 nyolcadtelek és 36 tizenhatodtelek.239 240 A kilencpontos kérdőív egyik válaszából kitűnik, hogy Alsószeli határa 1768-ban már két különálló részből állt. Az Alsóhatárt, ahogyan már ekkor is nevezik, csak a peredi határon keresztül, az általuk fenntartott töltésen keresztül lehetett megközelíteni, „...nagy terhekre vagyon a két hídnak és tizenkét öles töltésnek - azonkívül peredi határban, és ország útján lévő hat öles töltésnek, mellyet egyedül azért is statu perfecto itt való Lakosoknak tartani kelletik, hogy az alsó határjokban eljárhassanak, egyébiránt el sem mehetnének... "2A0 Arra a kérdésre, hogyan alakult ki Alsószeli határának ez az előnytelen elrendezése, nem lehet egyértelmű választ adni. A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy Alsószeli falu valaha a mai alsóhatári részen, az úgynevezett Faluhelyen feküdt, és a gyakori árvizek miatt kellett lakosainak elköltözniük a mai, magasabban fekvő helyre, amelyet Jércedombnak neveztek.241 A Faluhely a Feketevíz és a Kis-Duna közötti részen található, amelyet Hídontúlnak és Szigetnek is neveznek. A Faluhely nevű részen van az alacsonyan fekvő, éppen ezért legelőnek használt terület legmagasabb pontja (111 méter). A mai Alsószeli és a szájhagyomány szerinti egykori településhely között mintegy 15 km a távolság. Arra a kérdésre, hogy ez, a Dudvág és a Feketevíz vonalától a Kis-Dunáig terjedő terület, amelyen ma négy község határa osztozik, Alsószeli, Királyrév, Nádszeg és Alsóhatár, hogyan oszlott meg a középkorban, illetve az egész terület egy községhez, Alsószelihez tartozott-e, adatok hiányában nem tudok egyértelmű választ adni.242 A környéken számos olyan község található, amelynek határa ma is hosszan elnyúló keskeny sávot alkot. A határ legtávolabbi pontjai között a távolság akár 10-20 km is lehet. Ezek általában korábban mocsaras, vizenyős területeket foglaltak magukba, illetve a községtől távolabbi részek voltak ilyen jellegűek. Elképzelhető tehát, hogy az egykori Szeli határa is ilyen hosszan elnyúló, egybefüggő terület volt, a falutól le a mocsaras alsóhatári részen keresztül a Kis-Dunáig. Csak később esett szét több község határára, illetve alakultak ki ezek a községek. A középkorban Nádszeg és Királyrév még nem létezett. Nádszeg első írásos említése 1554-ből származik.243 Királyrév pedig csupán a 18. század 238 Novák: A 17. századtól... In Izsák (szerk): i. m. 33-46. p. 239 Sedlák F.: i. m. 24. p. 240 Pozsonyi Állami Levéltár, fond ŽB I, 106. doboz. 241 Bondor Gyula (1924) adatközlőm elmondása alapján. Danter Izabella (Danter Izabella: Adalékok Alsószeli néprajzához. In Haraszti (szerk): i. m. 83-93. p.) is említést tesz erről a hagyományról. Az ő gyűjtése alapján az első telepesek a mai faluban a Cigányszuglának nevezett részen települtek meg. 242 Az Alsószeli középkori történetével foglalkozó kutató is ezt állapította meg: „Források hiánya miatt minden kérdésre nem sikerült választ adnunk, főleg ami az egyes községek határainak kialakulását illeti. Elsősorban Szeli határának a kérdése maradt nyitott. Nem tudtuk megállapítani, hogy a Dudvág jobb partján elterülő határ kezdettől fogva lehúzódott-e egészen a Kis-Dunáig, vagy pedig fokozatosan, a vizek szabályozásával és a föld kultiválásával sikerült addig kiterjeszteni.” Sedlák V.: i. m. 16. p. 243 VSO III. 200. 56
