Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Negyeden a kérdőpont szerint összesen 1300 rajnai forintot fizettek cenzus címén. Minden fertályos (negyedhelyes) gazda bír 5% pozsonyi mérő nagyságú szántóföldet és 29 kaszáló rétet.234 Az úrbérrendezéshez kapcsolódó kilencpontos kérdőívben a következőket írták az alsószeli jobbágyok: „Minden egy fertályos Gazdának két mezőben értvén vagyon ház után 10. Hold földje menyekben öszvesen el lehet vetni 19 pozsonyi mérőt, van ezenkívül feltörött és felszántott rétekből minden fertályos Gazdának hét darab földje, és Kukuricza alá való öt darab, menyekben mennyit ellehessen vetni, mivel egyik gazda kevesebbet, másik többet felszántott azoknak Capacitását itten öszvesen meg mondani lehetetlen, hanem mennyit kiki az ollyan földekbe vetheti Conscriptiónak alkalmatosságával lakosok kinyilatkoztatják, és onnét ki fog tetszeni. Rétje pedig minden gazdának a proportione vagyon 12 darabban, van ezenkívül a helységnek in Corporibus 14 darab rétje, menyeket kaszáláskor magok között Istenessen és igazságosan sessiok szerint felosztani szoktak, ugyan az itt való lakosok sarjú kedvéért jó darabot tilalmazni - de mivel hizlalt ökrökben gyönyörködnek, azokra néha szent-Lőrintz nap előtt néha pedig utána a hizlalt ökröket reá verik, azért a sarjút nem kaszálják.”235 Az idézetből kitűnik, hogy a gazdálkodásban nagy szerep jutott az állattartásnak. Ezt erősíti meg az alábbi idézet is: "...ha az úr Isten ő Fölsége Gabonájukat megtartja, mezejüket, Rétjöket az árvíz, és a nagy száradság el nem rontja, hasznokra vannak ezek, mert határjokban Marhátskát nevelhetvén, abból különös hasznot, ezeknek a só hordás is midőn a fuvarból jött nekik különös hasznokra vagyon, ezen kívül némelly Gazdáknak, a kiknek módjuk vagyon, az ökör hizlalás is hasznot hajt...”236 A marhanevelés és hizlalás mellett jelentős hasznot hajtó sóhordás a nádszegi királyi sóraktárakból történt. Az esztergomi érsekség ragaszkodott hozzá, hogy a községeiben az úrbérrendezés során ne a központilag javasolt egységes urbáriumot vegyék alapul a teleknagyság és szolgáltatások meghatározásánál, hanem hagyják meg az egyes helységek történetileg kialakult, egymástól eltérő viszonyait. A javaslatot végül Mária Terézia is elfogadta.237 Gútán az úrbérrendezés során a telkes jobbágyok száma 224, a házas zselléreké 93, a házatlan zselléreké 65 volt. A telekátlag (amelyet úgy számítanak ki, hogy az egésztelekszámot osztják a telkes jobbágyok számával) 0,48 volt, ez az országos átlagnak felel meg, amely fél telek körül volt. Naszvadon 142 jobbágyot, 11 házas zsellért és 19 házatlan zsellért írtak össze. A telekátlag 0,80. Martoson 78 volt a jobbágyok, 2 a házas és 2 a házatlan zsellérek száma, a telekátlag viszonylag alacsony, 0,29. A csallóközi jobbágyfalvak adatai a következők: Apácaszakállason volt 15 jobbágy, 12 házas zsellér, a telekátlag 0,72. Várbogyát 3 jobbágy lakta csupán, a telekátlag 0,83. Ekecsen 56 telkes jobbágyot, 18 házas zsellért és 3 házatlan zsellért írtak össze, a telekátlag nagyon magas, 1,47. Megyercs 14 jobbággyal, 18 házas és 2 házatlan zsellérrel szerepel, 0,79-es telekátlaggal. Nagytany került még rendezés alá - 26 jobbágy és 1 házatlan zsellér lakta, a telekátlag itt is magas, 0,95. 234 Novák: A 17. századtól... In Izsák (szerk): i. m. 235 Štátny oblastný archív Bratislava, (Pozsonyi Állami Területi Levéltár) fond Župa Bratislava I (a továbbiakban Pozsonyi Állami Levéltár, fond ŽB I) 106. doboz. 236 Uo. 237 Felhő (szerk): i. m 136. p. Ahol külön nem jelezem, az úrbérrendezéssel kapcsolatos adatokat ebből a munkából merítettem. 55
