Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
családfők harmadrésze viselt szláv hangzású nevet.201 Érkeztek szlovák telepesek még Ekeire is, ahol a Tót utca helynév őrizte emléküket.202 A letelepedett szlovákok azonban gyorsan elmagyarosodtak, az 1773. évi helységnévtár minden községünket magyar nyelvűnek tünteti föl, csupán Ekecset jelöli vegyes, magyar-szláv nyelvűnek.203 A magyar lakosság a legtöbb településünkön folytonosnak tekinthető, átélte a török háborús időszakokat, ha elhagyta is rövidebb-hosszabb időre lakóhelyét, nagyrészt viszszatért. A magyar falvak lakosság között bizonyos hullámzás volt a háborús időkben, amelyről írásos források204 és a családnevek tanúskodnak. A megmaradt magyar lakosság mellé telepedtek kisebb-nagyobb számban az új, jobbára szláv telepesek. Az évszázadokon át fennmaradt sok helynév is a magyar lakosság folytonosságáról tanúskodik. Gútán az 1715-ös összeírásban először jelennek meg nagyobb számban idegen településről való származásra utaló családnevek: Csábi, Kocsi, Kürti, Libárdi, Néveri.205 Keszegfalva a 18. század második felére fokozatosan benépesült; a hagyomány szerint a környék magyar falvaiból jöttek a lakosok.206 Az 1715-1720. évi összeírás kiterjedt a jobbágyok által használt föld mennyiségére, össze kellett írni a föld minőségét, számba vették a földek terméshozamát is. A feljegyzések szerint a földet két nyomásban művelték, a szántóföldekről, ha nem volt árvizes esztendő, jó termést várhattak falvaink lakói. Az árvízveszély azonban minden községnél problémát jelentett. Több falu esetében megemlítették a rétek jó termését, az elégséges legelőket. Gúta, Martos, Megyercs és Naszvad esetében feljegyezték, hogy halászatból élnek. A malmokból 1720-ban Gútán 33, Negyeden 75 forintjövedelem származott.207 Az érseki birtokok, mint a mindenkori uralkodó birtokadománya felett, a felügyeleti jogot a magyar kamara gyakorolta. Az érseki szék üresedése esetén, mielőtt az új érseket beiktatták, a kamara szakemberei - a felügyeleti jog értelmében - számba vették az egész birtokot, összes földterületeivel, jövedelmeivel.208 1725 augusztusában Esterházy Imre209 került az érseki székbe. 1725. november 21-én kelt a kamara által készített több mint 1200 oldalas latin nyelvű összeírás210 a javak átadása alkalmából. Az érsekség birtokait 10 uradalomra osztották, és összesen 108 helység tartozott hozzájuk. Gúta uradalmi központ volt, összesen 8 helységgel, többek között Bálványszakállas puszta is a része volt. Martos, Naszvad és Anyalapuszta a szomszédos érsekújvári uradalomhoz tartozott. Nagyon részletesen, név szerint összeírták a jobbágy, a házas és a házatlan zsellér családfőket, valamint ezek fiúgyermekeinek számát. A telkekhez tartozó szántóföldet az 201 Edelényi-Szabó: i. m. 47. p. Pesty gyűjtésében is megemlékeznek erről a naszvadi elöljárók. „A török háború után népesítetett a felső magyar országi tót vidékről, amit sok lakosok nevei bizonyítanak. " 202 Edelényi-Szabó: i. m. 24. p. 203 Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Kiadja a magyar békeküldöttség. Lexicon locorum regni hungariae populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapest, 1920. 204 Lásd az idézett összeírást 1597-ből, amely szerint Bálványszakállas lakossága Vízvárra menekült, az anyalaiak pedig Érsekújvárba futottak a háború elől. 205 Az 1715. évi összeírás. DVD ROM. Kiadta az Arcanum Adatbázis Kft. 2004. 206 „Az első lakosok, vagyis cselédek a szomszéd helységekből származtak, de most már végképp megtelepedtek." (Keszegfalva, Pesty) A keszegfalvai plébánia 1763-ban jön létre. 207 Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720-1721. 64., 92. 337-338. p. 208 Dóka: i. m. 93-96. p. 209 Esterházy Imre (1663-1745) katolikus főpap, 1725 és 1745 között eszetrgomi érsek, ő koronázta meg 1741-ben Mária Terézia királynőt. 210 MÓL UetC 43 n5. 49
