Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
jelöltek 36 tagú listájára 16 magyar nemzetiségű került fel. A magyarok az elkövetkező években csak fokozatosan kaptak teret a falvak vezetésében, a helyi nemzeti bizottságokban. A szlovákok számarányukhoz képest felülreprezentáltak voltak ezekben a szervekben. Gután csak 1971-ben választottak először magyar nemzetiségű elnököt a városi nemzeti bizottság élére. Az 1948-tól 1955-ig terjedő időszak politikai életét legjobban az élesedő osztályharc jelszava jellemezte. A köztársaság szétverőinek, vagyis a nemzetiségeknek a megbüntetése után a belső ellenség elleni harc került előtérbe. A kommunista párton belül szovjet mintára megkezdődtek a koncepciós perek. A magyarok üldözését hirtelen felváltotta az osztályellenség elleni könyörtelen harc. A szigorú jegyrendszer ellen vétkezőket, a feketevágásokat, a közellátási szabályok megszegőit kegyetlenül büntették. Fő ellenséggé ekkor már a falusi gazdag paraszt, a kulák vált. A kommunista párt helyi szerveinek egyik legfőbb feladata a beszolgáltatások teljesítésének biztosítása volt. A gútai HNB 1953 januárjában hozott határozatot arról, kit nyilvánít „falusi gazdagnak”. Huszonhat név került föl ekkor a jóváhagyott listára. A legtöbbjük neve mellett okként az volt feltüntetve, hogy „idegen munkaerőt használt ki”.500 Itt már nemzetiségre való tekintet nélkül sanyargatták a parasztságot. A kulákká nyilvánítottak között öt áttelepült is volt. Vidékünkön az első szövetkezetek, ahogyan a szlovák rövidítésük után a magyarok is nevezik, a jéerdék,501 1949-ben alakultak meg, általában néhány tucatnyi alapító taggal, akik között a kezdeti időkben nagy számban voltak jelen a földnélküli mezőgazdasági munkások és a repatriánsok. Részben Gútához kötődik a szocialista mintagazdaságnak és később szocialista falunak szánt Ifjúságfalva megalapítása. 1949 áprilisában 18 alapító érkezett a mai falu területére, amely akkor Gúta és Kamocsa kataszteréhez tartozott, és ideiglenes szállásokon lakva megkezdték a gazdálkodást, a szövetkezet megalapítását. Az év végére 71 tagja volt a szövetkezetnek, nagy részük Magyarországról frissen áttelepült szlovák.502 Nagy állami támogatással és hangos propaganda kíséretében az ötvenes évek elején több tucat lakóházat, iskolát, óvodát, utakat, vízvezetéket, sőt csatornahálózatot építettek. 1954. január elsején Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) néven egy új település, az ország első szocialista faluja, jött létre. Az új faluhoz csatolták a kisszigeti tanyákat, amelyek teljesen eltérő képet mutatttak a mesterségesen kialakított faluhoz viszonyítva, és lakóik nagyrészt magyarok voltak. A szétszórt tanyákon ekkor még semmilyen közművesítés nem volt, miközben a szocialista faluban aszfaltút és csatornahálózat is épült. Ifjúságfalva katasztere 1253 hektárt és 78 árt tett ki, ebből korábban Gúta határához tartozott 1045 hektár, Kamocsához több mint 201 hektár, néhány hektárnyi terület Negyed és Szímő határából is került az új községhez.503 504 Az ötvenes évek közepén megindult a buszjárat Gúta és Gyegyina50* között. 1959-től temető is nyílt a településen. Az 1950-es évek végére konszolidálódtak a körülmények a mezőgazdaságban, és a falvak népe megbékélt a termelőszövetkezetekkel. A szövetkezet a kisebb falvakban szin500 Komáromi Járási Levéltár, fond ONV KN, I. sekr/18/1953 501 Szlovák Jednotné roľnícké družstvo = Egységes Földműves Szövetkezet. 502 Születési helyük szerint a következőképen oszlottak meg: 19 Pitvaroson, 15 Tótkomlóson, 11 Gútán, 9 Mezőberényben és 17 más különböző helyen született. Zaťko, Štefan: Kronika Dediny Mládeže. Dedina Mládeže, é. n. 503 Zaťko: i. m.. 108. p. 504 A környék magyar lakossága ma is így, szlovákul nevezi a települést. 139