Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
része csekély kárpótlásban is részesült. Az állampolgársággal rendelkező Csehországból hazatérő deportáltak követelték vissza vagyonukat, házaikat, melyekben gyakran szlovák telepesek laktak. Ez újabb feszültség forrásává vált 1949 tavaszán a déli járásokban. A problémák még évekig megoldatlanok maradtak. A helyi hatalom képviselőit némileg megzavarta a magyarellenességből a proletár internacionalizmusba való - szinte átmenet nélküli - ugrás a kommunista hatalomátvétel után. A nemzetiségi gyűlölködést felváltotta a kíméletlen osztályharc. Megkezdődtek a különböző kuláktalanítási akciók. Meghirdették a szocializmus gyorsított ütemű építését a falvakon, a kulturális forradalmat, az új szocialista embertípus formálását és sok egyéb marxista-leninista vívmányt.492 A háborút követő magyarellenes intézkedések nyomán falvaink az ötvenes évekre vegyes lakosságúvá váltak. Megőrizték ugyan magyar többségüket, azonban a bécsi döntés után eltávozott, majd visszatérő régebbi kolonisták, az újabb, északról érkező telepesek és elsősorban a Magyarországról a lakosságcsere nyomán érkezett alföldi szlovákok jelentős kisebbséget alkotnak minden községben. A magyar kisebbség elvesztette csaknem teljes értelmiségét, a tanítók többsége az évekig tartó bizonytalanság miatt maga távozott Magyarországra. A falvak középparaszti rétegének jelentős részét áttelepítették, a falvak társadalmát szétzilálták. Mára bécsi döntést követő hektikus háborús időszak sem kedvezett a nyugodt, építő munkának, a háború utáni kényszerű népességmozgásokról, elnyomó intézkedésekről nem is beszélve. A kommunista hatalomátvétel után a magántulajdont korlátozó intézkedések, a szövetkezetek, állami birtokok létrehozása pedig véglegesen megakasztotta a tanyák lendületes szaporodását, amelynek tanúi lehettünk a huszadik század első felében. A felvidéki területek visszacsatolása után 1938. decemberében népösszeírást hajtottak végre a berendezkedő magyar szervek, amelynek külterületi lakott helyeire vonatkozó adatait A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtárában493 tették közzé. A következő, már az egész megnagyobbodott területű országra kiterjedő hivatalos népszámlálásra, Erdély északi részének pár hónappal korábban történt visszacsatolása miatt, 1940 vége helyett 1941. január 31-i eszmei időponttal került sor Magyarországon. Ennek a külterületekre vonatkozó adatai az 1944-es helységnévtárban494 találhatók meg. A második világháborút követő 1950. évi első hivatalos csehszlovák népszámlálás adatait csak részben tették közzé, a nemzetiségi adatok községi bontásban még ma sem ismertek. A külterületekre vonatkozó adatok, ha egyáltalán történt ilyen adatfelvétel, úgyszólván teljesen hozzáférhetetlenek. Néhány ismeretlen szempont alapján válogatott adat közlésére 1955-ben került sor.495 Az ismertetett három kiadványból készítettem el az alábbi táblázatot, amely több buktatót is rejt magában, hiszen három különböző szempont alapján készült adatfelvételből és három különböző céllal készült kiadványból állítottam össze. Különösen az 1950-es adatok problematikusak, a külterületi adatok nagyon hiányosak. Ugyanakkor Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) is szerepel a kiadványban önálló községként, holott csak 1954-ben jött létre. Fontosnak tartottam azonban az adatok ismertetését, még ilyen formában is. Az előző táblázatokhoz hasonlóan csillaggal jelöltem azokat a lakott helyeket, amelyekről biztosan megállapítható, hogy nem magánkézen lévő tanyák, két csillaggal jelöltem a községek belterületét, a községek magját. 492 A hontalanság éveiről lásd Angyal Béla: Guta 1945-1949. Dunaszerdahely, 2007. 493 A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. Budapest, 1939. 494 Magyarország helységnévtára 1944. Budapest, 1944. 495 Administratívni lexikon obcí republiky Československé 1955. V Praze, 1955. 133
