Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
A helyi magyar közigazgatás figyelmet fordított a külterületi lakosság problémáira is. A gútai képviselő-testület első intézkedései közé tartozott a seregakoli postaügynökség megnyitása. 1942-ben iskola építését határozta el a császtamelléki tanyák lakói részére. Az iskolaépítés anyagi okok miatt azonban csak a második világháború után valósult meg. 1940-ben 210 helybeli gazda adakozásából és a tanyai tanítók lelkes munkája nyomán Seregakolban művelődési házat építettek.484 Alsószeliben ebben az időben a községi elöljáróság komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az alsóhatári részt kicseréli két szomszédos község, Királyrév és Nádszeg megfelelő területeiért. Erre a nagy távolság, a nem összefüggő határ, az egyre növekvő lakosság és annak nehéz igazgatása miatt gondolt a képviselő-testület. Alsóhatár kicserélése ügyében a felvidéki földbirtok-rendezési ügyek kormánybiztosához fordult a község.485 Döntés azonban a két község elutasító magatartása és a háborús események miatt nem született az ügyben. A magyar közigazgatás 1940-ben döntött két szomszédos község, Lakszakállas és Túriszakállas összevonásáról Lakszakállas néven. A lakosság életét egyre inkább a háborús események, a katonai behívók határozták meg. Sok családban a bevonuló, fronton szolgáló fiatalok jelentették a munkáskezet, a földek megművelése egyre több gondot okozott. 1944 tavaszán a környék zsidó lakosságát gettókba gyűjtötték, vagyonát lefoglalták, majd sor került deportálásukra a németországi koncentrációs táborokba. A háború után kevesen tértek vissza közülük. A kormány 1944 őszétől Magyarország területét hadműveleti területté nyilvánította, és a közigazgatás a katonaság hatáskörébe került. A nyilas hatalomátvétel után 1944 őszén a helybeli kommunisták nagy részét is összefogdossák, és koncentrációs táborba viszik őket. A községi képviselő-testületek és a jegyzők a nyilaskeresztes párt felügyelete alatt álltak. A front közeledtével növekedtek a lakosság terhei. Az egyik legsúlyosabb a lovak és járművek hadi célokra történt beszolgáltatása volt, melyért cserébe csupán kincstári elismervényt és csekély havi térítést kaptak a tulajdonosok. A visszavonuló német csapatok felrobbantották Gúta mindkét állandó hídját. Az előrenyomuló szovjet csapatok 1945. március végén foglalták el vidéket. Az első hetekben a szovjet katonaság által kinevezett helyi kommunisták irányították a falvakat, azonban májusban megjelentek az új csehszlovák hatalom képviselői, és kezdetét veszi a magyar lakosság huszadik századi történetének legnehezebb időszaka. A második világháború után az újjáalakult csehszlovák államhatalom berendezkedése gyökeresen különbözött az első köztársaság viszonyaitól. Az 1945 áprilisában elfogadott kassai kormányprogram már népi demokráciaként jelölte meg ezt berendezkedést. Az új rendszer fontos eleme volt, hogy minden engedélyezett pártnak és társadalmi szervezetnek a Nemzeti Front tagjává kellett válnia, amelynek az élén kommunisták álltak. Ez a valóságban a jobboldali pártok kiszorítását jelentette a politikai életből, és a megújított parlament működésének korlátozását eredményezte. A külpolitikai orientáció terén a kormányprogram a Szovjetunióval való kapcsolatok rendkívüli megerősödését ígérte. A magyar és német kisebbség tagjaitól kollektíván megvonta a csehszlovák állampolgárságot, elkobozta a vagyonukat, betiltotta a kisebbségi szervezeteket, megszüntette az oktatást a kisebbségek nyelvén. Az új hatalom a kassai kormányprogramban nyíltan meghirdette a csehszlovák szláv nemzetállam létrehozásának programját. Már a háború befeje484 Kultúrház Seregakolban. KL 1940. április 4. 485 Vágsellyei Járási Levéltár, fond NÚ, 2 doboz, Községi képviselő-testületi jegyzőkönyv 1940-1944 131
