Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
det a töltések építéséhez. A kubikokat néhol alacsony földsávok szelték keresztbe, a kubikgerendák, a kubikos talicskákat tolták rajtuk keresztül a töltéshez az építésükkor. Az itt lakók számára az volt a legfontosabb, hogy áradás után a víz gyorsan letakarodjon a kertekről, ne álljon meg a laposokon. Ezért tudatosan alakították a vizek útját. Árkokat, folásokat ástak, amelyek összekötötték a kubikokat és a laposokat a folyóval. Az ártéri gyümölcsösök kiirtása után a hullámtereket nagyrészt fölszántották, így a múlt század nyolcvanas éveiben már csak Kikeletben tudtam megfigyelni a folyások működését. Az adatközlőim szerint azonban mindenhol voltak ilyen vízelvezető árkok, néhol még láthatók a maradványaik az árterekben. Kikeletben két folyás volt, Alsó- és Fölső-folás, a kifli alakban szélesedő ártér két végén. Az első látta el vízzel a kubikokat, a fölső a laposokat. A kubikgerendákat átvágták, hogy ne akadályozzák a víz útját. Ilyen helyeken kis hidakat, járókat alakítottak ki az árkon keresztül, ezeken jártak ki a töltéshez, de halászati célokat is szolgáltak. Itt összeszűkült a víz folyása, néha pó'zs kévéket karóztak le, és még jobban elrekesztették, leszűkítették a halak útját. A leszűkült mederbe lehelyezték a versét. Később a két háború között már beton kútgyűrűket helyeztek kubikgerendákba, én is ilyeneket találtam Kikeletben, Köveslágyban. Az árkokat a készítőjükről nevezték el, vagy a közelben lakóról, akik ezeket gondozta, pl. Burián-folás, Császár-járó.470 Ha áradt a Kis- Duna, akkor először az Alsó-foláson keresztül tört be a víz Kikeletbe, elöntve lassan a kubikokat, majd a Fölső-foláson is áramlott befelé a víz. Lassan elöntötte a lapályokat, majd a gyűreket, csak a házdombok látszottak ki. Apadáskor a folyás iránya megváltozott, és az árkokon keresztül áramlott ki a víz, uszadékfát és bűzt hagyva maga után az ártérben. A vízzel halak is beözönlöttek az ártérbe, ilyenkor a folyásokat versével szokták elrekeszteni. A verse száját mindig a víz áramlásával ellentétes irányba fordították Figyelni kellett, mikor indul meg az apadás. Áprilisi, májusi áradások alkalmával lehetett a legtöbb halat fogni. Tiltották ugyan a versével való halászatot, azonban mindenki tudta, hogy az ártériek ezzel halásznak, a halőr nemigen merészkedett ki. Az apadás után a lapályokon visszamaradt halakat vesszőből font csirkelepő segítségével szedték össze, tapogattak. Leggyakrabban azonban az emelőhalászatot folytatták, tápliztak, csónakból, vagy a folyások partján a beáramló vízben. A tápli egy karó végére erősített, két kámvára feszített négyszögletű háló volt. Vízbe eresztették, és a karó segítségével kiemelték a fölötte úszkáló halakkal együtt. Néha annyi halat fogtak, hogy eladásra is jutott belőle. A kifogott hal egy részét a ház mellett, a laposon ásott halasgödörben tárolták néhány napig. Régebben sok volt a harcsa, ponty, süllő, csuka. Ma legtöbb a keszeg. A tanyai gyerekek régebben gyalog jártak Gútára iskolába, de a 20-as években a lakosság gyarapodásával több tanyai iskola épült. Az elemi iskoláztatás, ezen belül a magyar nyelvű oktatás is, jelentős fejlődésnek indult Csehszlovákia létrejötte után. Az iskolahálózat fejlesztése, amely az egész két háború közötti időszakban jellemző volt vidékünkre is, már a húszas évek elején kezdetét vette. Ezt két dolog tette szükségessé: a magas népszaporulat és az a tény, hogy Csehszlovákiában, az addig kötelező 6 éves iskolázás helyett, bevezették a nyolcosztályos iskolakötelezettséget, tehát 14 éves korig kötelező volt a népiskolai oktatás. Az ezt követő másfél évtized alatt az írástudatlanságot nagymértékben felszámolták a magyarság körében. Jelentős, államilag támogatott iskolaépítési program is zajlott ebben az időben, hogy kielégítsék a megnövekedett igényeket, elhelyezzék a bővülő diáksereget. Ez a magyar vidékeket is érintette. Csaknem minden magyar 470 Vö. A táj természeti viszonyai és földrajzi nevei c. fejezetben korábban leírtakkal. 123
