Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
5. táblázat. A települések polgári népessége az 1869 és 1910 között végrehajtott népszámlálások alapján Település 1869 1880 1890 1900 1910 Házak Lakos Házak Lakos Házak Lakos Házak Lakos Házak Lakos Alsószeli 288 1760 311 2036 370 2247 357 2225 358 2147 Apácaszakállas 132 980 139 996 162 992 173 974 191 975 Bogya 97 533 101 478 118 552 130 654 142 766 Ekecs 186 1353 205 1410 220 1429 240 1485 256 1541 Ekel 144 1019 154 885 159 931 197 997 201 1303 Gúta 734 5824 850 6097 1035 7088 1200 7710 1371 8906 Keszegfalva 100 1058 127 1096 136 1187 153 1431 213 1772 Lak (Lakszakállas)135 730 147 719 142 696 146 750 156 782 Martos 172 820 199 913 221 1021 239 1155 264 1288 Megyercs 127 758 122 669 158 839 168 894 188 991 Naszvad 461 2776 538 3122 591 3679 630 3849 722 4306 Negyed 428 3347 435 3484 660 3848 571 4187 825 4478 Nemesócsa 269 1407 288 1401 294 1444 299 1562 333 1777 Tany (Nagytany) 81 692 90 597 82 507 86 594 105 776 Túriszakállas 29 248 30 349 33 326 37 340 42 398 Községeinket a lakosság számának alakulása alapján három csoportba sorolhatjuk. A tisztán katolikus települések, Gúta, Naszvad, Keszegfalva esetében a vizsgált negyven év alatt nagyarányú népességnövekedés zajlott le. Ezek esetében 50-70 százalékos emelkedés figyelhető meg. A második véglet az erősen református többségű falvak, Apácaszakállas, Lak, Megyercs, Tany, ahol stagnált, vagy csak kismértékben emelkedett a lakosság száma. A harmadik csoportba a vegyesen katolikusok és reformátusok által lakott községek tartoznak, amelyekre jellemző volt, hogy a lakosság növekedése elsősorban a külterületeken, uradalmi majorokban, tanyákon lakó, folyamatosan növekvő számú katolikusok szaporulatának köszönhető. Ilyen volt Martos, ahol az őslakos reformátusok száma 1869-ben 791, 1910-ben 976 fő volt, viszonylag alacsony növekedést produkált a négy évtized alatt. A falun kívül, Agyagospusztán és Gyótván a majorokban, valamint Kingyesen a tanyákon ugyanakkor csaknem kizárólag katolikusok laktak, és számuk egyre gyarapodott. Bogyán a negyven év alatt a reformátusok száma 321-ről mindössze 388 főre növekedett. A faluhoz tartozó Réteken egyre több katolikus, elsősorban gútai gazda vett földet, alapított tanyát. A kutatások alapján tudjuk, hogy Martoson a református lakosság körében a 19. század első évtizedeitől erőteljesen jelen volt a születéskorlátozás.404 Negyeden a 20. század elején terjedt az egykézés divata a reformátusok körében.405 A népszámlálások és sema404 Fél Edit a martosi nagycsaládról és jogszokásairól írt munkájában több helyen is utal a születéskorlátozásra, amely a 19. század vége óta szembetűnő és általános jelenség volt. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson. Kisalföldi Közlemények, I. 2. Budapest, 1944. Kocsis Aranka a martosi református egyház anyakönyveinek elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a 19. század első évtizedeitől volt születéskorlátozás Martoson. Kocsis: A gazda, a családja ... Lásd A születéskorlátozás és a gyerek c. fejezetet, 160-171. p. 405 Danter Izabella: A vizsgált települések. In Danter (szerk): Hagyományos gazdálkodás... 24. p. 99
