Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
hogyha szlovák iskolába járt és hogyha magyar férje lesz, és akkor is több mint valószínű, hogy szlovák iskolába fogja íratni a gyerekeit.” (Középkorú magyar nő) Úgy gondolom, hogy az etnikai identitás fogalmának vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a nemzetiségi identitás nem eleve adott dolog, hanem többek közt más etnikumokkal való interakció folyamatában építődik, alakul (Barth 1969). Azaz az identitás állandó változásban van. A két Széliben élő magyarok és szlovákok identitásának alakulásánál elengedhetetlen volt annak a „határnak" a tudatosítása, mely a saját etnikum tagjai és „mások” között húzódik. Ez a határ bizonyos területen közös, hiszen a nyelvhasználaton és - esetenként - a közös felekezetiségen, illetve a közös származáson alapuló lokális identitást minden szeli sajátjának vallja. Ám a kifelé mutatott „szeliség”, belül nemzetiségi határokkal tarkított. A szeli emberek lokális identitása egyrészt önazonosság, a közösség által a külvilág felé kialakított „társadalmi önkép”, másrészt tagjai felé közvetített erkölcsi, viselkedési és szokásbeli normarendszer. A normarendszer a közösség állandó visszajelzései közepette változott, alakult, az önképet pedig befolyásolhatták a külvilág, a politika és a média „elvárásai”. A szeli magyar közösség etnikai identitása konfliktushelyzetekben reprezentálódott a legélesebben, azaz olyan esetekben, mikor veszélyben érezték a közösség létét, vagy összeütközésbe kerültek, akár csak a mediális térben, a szlovák etnikummal. Az etnikai identitás kialakítása szorosan összekapcsolódott - mint a szeli kutatás eredményei is mutatják - az anyanyelv használatával. A településhez, faluhoz, lakóhelyhez kapcsolódó nyelvhasználat az adott közösséghez való tartozás tudatát erősítette, „szövetségként” lépett fel a más nyelvi világhoz tartozó csoportokkal szemben. Irodalom Barth, Fredrik 1969. Ethnic groups and boundaries. Oslo University Press, Oslo. Bindorffer Györgyi 2001. Kettős identitás. Etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban. Új Mandátum, MTAKI, Budapest. Danajka Lajos 1993. Felsőszeli története. Községi Önkormányzat, Felsőszeli. Gyurgyík László 1999. A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1. 5-18. IKM adatbázis http://gis.geox.hu/mtaki/lokal.asp Lanstyák István 1998. A magyar nyelv szlovákiai változatainak sajátosságai. Lilium Aurum, Dunaszerdahely. Németh Erika 2002. A felsőszeli bognár- és kovácsmesterség szakszókincsének vizsgálata. A két népi mesterség egymásrautaltsága a mindennapi életben, s ennek visszatükröződése a szinonimitás vizsgálatában. Fórum Társadalomtudományi Szemle IV. 3. 155-164. Szanyi Mária 1976. Kölcsönhatások egy magyar és egy szlovák népcsoport életében. Irodalmi Szemle 633-638. 98
