Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
4. ábra. Az összes születésszámra eső halva születések, csecsemő-, ill. gyermekhalandóság és rendkívüli halálesetek aránya 80.00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Alsószeli Felsőszeli ■ a bb c (A = halva születések, B = csecsemő-, ill. gyermekhalandóság + rendkívüli halálesetek, C = maradvány) A születésszámok évenkénti megoszlása arra is képes rávilágítani, hogy a népszaporulat tekintetében milyen trendek figyelhetők meg a két településen. A görbék hullámzásából kiolvasható, hogy a háború végén nagyon alacsony volt a születésszám (lásd. 5. ábra). Ez nyilván összefügg a férfilakosság háborús veszteségeivel. A hirtelen felfutás 1919-1921 között következett be, majd a görbék nem túl hektikus, mondhatni egyenletes, viszonylag lassú ereszkedése arról árulkodik, hogy kezdenek beállni a népszaporulati mutatók a vizsgált korszak átlagértékeire. A korszak végéhez közeledve alig valamivel több gyermek született, minta világháború befejezését jelentő 1918-as időpontban. 5. ábra. Az anyakönyvi bejegyzések 1918-1938 közötti száma évenkénti Rontásban 180 100 ♦ ♦ ♦ 80 ♦---♦ ♦ 60 . 40 ♦ ♦ ♦ ♦ 20 0 Qfa*%* ♦ Alsószeli ■ Felsőszeli 27
