Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
A családnevek anyakönyvekből származó adatai előtt ugyancsak diagramok segítségével mutatom be az etnikai nemzetiségi viszonyok alakulását az 1880-1941 közötti időszakban. Mivel a forrásának számító korabeli népszámlálásokat nem egységes elvek alapján hajtották végre, ezért az egyszerűség kedvéért nemzetiségi viszonyokról beszélek, holott tudott dolog, hogy esetenként anyanyelvi adatok szerepelnek mögöttük. A két község együttes statisztikai mutatói A magyarok részesedése 1880-1941 között Az alábbi, kommentárok nélküli népességre vonatkozó összesítések forrásául a Központi Statisztikai Hivatal 1996-ban közzétett munkája szolgált, amely az 1880-1941 közötti állapotokat tartalmazza (Kepecs 1996: 208-209), de a népességszámot sajnos nem, csak a hozzájuk rendelhető százalékos értékeket közli. 1. táblázat. A magyarok részesedése községenkénti bontásban (%) 1880 1910 1921 1930 1941 Alsószeli 94,90 99,10 99,40 96,60 99,70 Felsőszeli 90,70 99,60 95,50 90,10 99,40 Ezek szerint a korszakban a magyarság részesedése kisebb ingadozásokat leszámítva viszonylagos állandóságot mutat. Az 1930-as adatokból a történelmi háttér és kontextus ismeretében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mögöttük döntően nem az etnikai arányok megváltozása, hanem az államhatalom manipulációja áll. Jelesül az, hogy a hatóságok a második csehszlovák népszámláláskor statisztikailag is csökkenteni kívánták a magyarság részarányát (vö. Popély 1991: 93). 2. ábra. A magyarok részesedése községenkénti bontásban 102,00% 100,00% 98,00% « ♦ t 96,00% 94,00% 92,00% ♦ ■ ♦ 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% ■ ■ 1880 1910 1921 1930 1941 ♦ Alsószeli ■ Felsőszeli 24
