Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
a piacvesztést a külföldi zöldség térnyerésével magyarázza. A lengyel és a holland árak olyanok, amelyekkel egyáltalán nem lehet versenyezni. Véleménye szerint megváltoznak majd a vásárlói igények és aztán a piac is, csakhogy akik addig nem tudnak a termelésből megélni, más megélhetést keresnek, és aztán már nem fogják újrakezdeni, s nem lesz, aki termeljen. Ezért látja úgy, hogy az uniós csatlakozás a mezőgazdasági termelők helyzetén nem javított, inkább rontott. Egyelőre legalábbis. Nem is biztos, hogy lehet ezen a helyzeten változtatni, ugyanis vannak zöldségek, amelyeket egyszerűbb és olcsóbb más klímájú vidékeken termeszteni. A paradicsom errefelé azért is költségesebb, mert kezdetben fűteni kell az üvegházat. Ahol ez nem jelentkezik költségként, ott természetesen alacsonyabb lesz az ára. Ezzel nem lehet versenyezni. A zöldségtermesztés ma majdnem ráfizetéses ágazat, a gabonaféle is inkább csak a kiadásait hozza vissza. 10. A családi gazdálkodói gyakorlatnak az ő gazdálkodására nem volt nagy hatása, sokkal inkább a szakmai ismereteinek. Szeli csak a szocializmus éveiben kezdett „fóliás" faluvá válni. A szövetkezet sokáig működött, tovább, mint sok más faluban. Sokkal később voltak elbocsátások, olyankor, mikor már nem tudtak az emberek elhelyezkedni. Más településeken akkor már rég túl voltak ezen. A szövetkezet soha nem szerveződött állami gazdasággá. P. B.- szül. 1965, róm. katolikus; iskolai végzettsége: gimnázium, mezőgazdasági közgazdasági felépítményi. 5. gazdaság (F. J.) 1. 1991 óta gazdálkodik. 8 hektár és 20 ár a saját földje, kb. két hektárt bérel rokonoktól, összesen 10 hektáron gazdálkodik. Az alsószeli határban 4 helyen, Alsóhatáron két helyen, tehát összesen 6 darabban van a föld. 7,60 aranykorona értékű földet kapott vissza a saját tulajdonú 10,20 koronás helyett. Nem tartja jó megoldásnak azt sem, ha kisebb értékű földből nagyobb mennyiséget kapnak, pedig ez viszonylag gyakori eset, másokkal is előfordult, mai napig így van. A bérelt részt nagyanyja testvérétől bérli 1992 óta. Bérleti díja évente egy 100 kg-os sertés. Ha nagyobbra hízik a sertés, a földtulajdonos fizeti ki a különbözetet. Ez a föld szomszédos a sajátjával. 2. Búzát, kukoricát, árpát és cukorborsót termel. A termesztett növényeket az állataihoz igazítja, de nem mindent etet fel, egy részét el is adja, a terméshozamtól függően. 2006- ban rossznak ítéli a termést. Az a darab terem jól, amely közel esik a Dunához vagy a halastóhoz. Azok a földek nem jó termők, amelyek az 1950-es évekig legelők voltak. Ezeket a szövetkezet szántotta fel az 50-es években, itt is mértek ki a tulajdonosoknak 1993-ban földet. 2007-re úgy tervezi, hogy 2 ha búzát és 1 ha triticale-t vet, a többi árpa, kukorica, cukorborsó. Együttműködik a növényválasztás szempontjából is a szomszédjával, akinek kombájnja van, neki pedig két traktora. Aratáskor a szomszéd vágja a termést, ő hordja. Emiatt mindketten kukoricát vetnek a Duna mellé, hogy ha a kombájn elkezd aratni, ne kétszer kelljen hozzáfogni. „Összehangoljuk, hogy egymás mellett legyen, és egyszerre le van véve. Minden, bedolgozás is könnyű, mer úgy szokja, hogy ha megy le szántani, akkor 202
