Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
volt Alsószelinek, de a környéknek is. Mikor Kodály Zoltán 1943-ban Galántán járt, egy 1000 tagú gyerekkórus fogadta, aminek Boros volt a karnagya. Szerkesztette a Magyar tanító című lapot, Alsószeliben volt a szerkesztőség, s a galántai Kozmosz nyomdában nyomták. Nagyapja a malom működtetésén, a gazdálkodáson és a műszerészeién kívül ugyancsak foglalkozott mással is. Autóbusza volt, járatot indított Galánta-Nádszeg és Nádszeg-Dunaszerdahely között. A régi menetrend szerint az 1930-as években sem volt sokkal hosszabb a menetidő, mint ma. Mindezek miatt Szeli azokban az évtizedekben központi szerepet játszott a környéken. „Amit a szeli parasztok csináltak, azt akarták mások is csinálni.” Nagyanyja családja módosabb a nagyapáénál. Alsószeliben az anyai dédnagyapának 600 hold földje volt, ő volt a legnagyobb evangélikus gazda a faluban. P. F. - szül. 1955, evangélikus; iskolai végzettsége: mezőgazdasági szakközépiskola Dunaszerdaheiyen, egyetem Mosonmagyaróváron. 3. gazdaság (P. M. - P. T.) 1. 25 hektáron gazdálkodnak, ebből 2006 óta 4 hektár bérelt föld, a többi saját, azaz családi tulajdon. Négy darabban van a saját föld: Felsőszeliben 4 hektár, Alsóhatáron 5 hektár, Alsószeliben 9 hektár, ezeken kívül van a zöldségtermesztésre 1 hektár 40 ár és még 1 hektár, amit már 1989 előtt is használtak. 2. A bérelt földön zöldség terem, a többin búza, árpa, kukorica, rozs és cukorborsó. Az összterület több mint felébe őszit vetnek, 8-10 hektárra rozsot, mert ennek megoldott az értékesítése a felsőszeli speciális malomban. 2006-ban 3 hektáron búza, 2,2 hektáron árpa termett, a búza hektárhozama 45, az árpáé 40 mázsa volt. Rendkívül jól termett a rozs, 60 mázsát hektáronként. Zöldségfajtáik:- paprika: almapaprika, zöldpaprika, fehér paprika, kápia, cseresznyepaprika, kosszarvú; fűszerpaprikát csak a saját háztartásuk részére termesztenek.- uborka: salátauborka, konzervuborka.- dinnye: korai, középkorai, kései, cukordinnye.- káposztafélék (őszre), a cukorborsó betakarítása után, csak 20-30 áron termesztik. 3. Sertéseket tartanak, évente általában kilencvenet. Ez 4 anyadisznót jelent, amelynek malacait eladják. 2007 januárjában 55 sertésből állt az állomány. 40-50 kg súly eléréséig adnak nekik tápot is, később ez megítélésük szerint már a minőség rovására menne. A cukorborsó helyettesíti a fehérjepótlókat,s a szóját is. 4. 2 traktor, ekék, henger, borona, 1000 literes permetező, vontató, pótkocsik. Az aratáson kívül mindent el tudnak végezni saját erőből. Aratni egy helybeli gazda szokott náluk, akinek nagy és teljes gépparkkal felszerelt gazdasága van. Ez a „kisegítjük egymást" forma tulajdonképpen kölcsönmunka, ugyanis nem pénzzel fizetnek az aratásért, hanem alkalomadtán fuvarral. Azt, hogy melyik munka mennyit ér, mindig az év végén számolják össze, aki esetleg adósa maradt a másiknak, a tartozását pénzben fizet meg. 5-6. Valójában apa és fia, P. M. és P. T. jelentik a munkaerőt, bár P. M. felesége is besegít, főleg mióta nyugdíjas. Az ő munkaerejére idénymunkáknál és kizárólag a zöldségtermesz197
