Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
Az uniós csatlakozás véleményük szerint a mezőgazdasági termelők helyzetén nem javított, hanem rontott. Az árak uniósak, a keresetek viszont messze elmaradnak attól, a zöldségtermesztésnek nincs támogatása. A régebbi uniós tagállamok védik a saját piacukat, az újak egyáltalán nem védik a magukét. Nincs jó véleményük a nyugati országokban termelt zöldségekről (német, holland), mert ugyan szépek, tartósak, de ízetlenek. A külföldi zöldség szerintük azért lett nálunk is népszerű, mert „ma a szem vásárol”. L. A. - szül. 1969, evangélikus; iskolai végzettsége: villamossági szakközépiskola. L. CS. - szül. 1975, evangélikus; iskolai végzettsége: villamossági szakközépiskola. 2. gazdaság (P. F.) 1. 300 hektár szántóföld és 12 hektár termő gyümölcsös a gazdaság földterülete. Ebből 60 hektár saját tulajdon, családi örökség. Az 1990-es évek elején az állam segítette a gazdálkodást, állami támogatást adtak az indulásához. Ezeket is, a banki hiteleket is ki lehetett használni. P. F. már az első években bővíteni kezdett, először a családtól, rokonságtól, aztán más fizikai személyektől is bérbe vett földterületet. A bérelt földek nagyságát maga döntötte el. Amit egy-egy helyen elképzelt, ahhoz a területnagysághoz ragaszkodott. Az össznagysághoz képest kis darabokat is bérbe vett, de addig nem mérette ki a földet, míg nem sikerült a megfelelő nagyságúra növelnie. A legkisebb parcellái jelenleg 7 hektár körüliek. Ennél kisebb szerinte egyszerűen nem lehet. Három határban, három kataszterben vannak a földjei: Alsó- és Felsőszeliben, valamint Alsóhatáron (az utóbbi Nádszeggel határos, sőt egy része már a nádszegi határhoz tartozik). Az ideális természetesen számára is az lenne, ha egyetlen darabban volna az összes földje. Alsószeliben is elkezdődött a birtokrendezés (ROEP). A folyamat része lesz a határok ún. szintezése, értékmérése, aminek a várható végeredménye, hogy a földtulajdonokat pénzben fogják kifejezni. 2. Az összterület 25-30%-án eddig cukorrépa termelt, amit a dunaszerdahelyi cukorgyárnak adott el. A gyárra komolyan alapozott és nem gondolta, hogy azt bezárják. 2006-ban ez mégis bekövetkezett. A cukorrépa bár a földterületeinek csak mintegy negyedét, de bruttó bevételének viszont a felét is jelentette. „Olyan növény volt, amit megérte termelni, de el kellett érni egy bizonyos szintet. Tehát nem lehetett mondjuk 40 tonna alá menni hektáronként, és azt a 16-7%-ot legalább kellett hoznia cukortartalomból. ... Most bezárják, fogunk kapni kompenzációt valamennyit érte, és majd mások megtermelik. ...Úgy érzem, hogy igazságtalan és szó nélkül tűrjük, pedig nem kellene szerintem szó nélkül tűrni. (Ugyanez történt három csehországi cukorgyárral is.) De ők kapnak 730 eurót egy tonna cukornak a nem termeléséért.... Az uniós csatlakozási tárgyalások során Szlovákia abban egyezett meg, hogy kap egy 180 000 tonnás keretet, amit előállíthatott A kvótában, ehhez 30 000 B kvótás tartozott. Ezzel a 210 000 tonnával lehetett manipulálni. Az A kvótásból 70 000 tonnát a dunaszerdahelyi cukorgyár állított elő. Azért is, mert ez a terület a répának nagyon jó. Most ennek a répatermesztésnek vége." A cukorrépa helyén valószínűleg főleg búza lesz, de P. F. gazdaságában kukorica termesztését is fontolgatja. A 12 hektáros gyümölcsösében nemes bodza (sambucus nigra) nő, aminek a termését természetes színezőanyagként használja fel az élelmiszeripar. A mosonmagyaróvári egyetem révén, egy magyarországi szövetkezethez csatlakozva próbálja a termést értékesíteni. Harmadik éve terem, öt éve telepítette. 193
