Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
1. táblázat. A szántóföldi learatott terület (20. század eleje; %) A növényfajták százalékos aránya Búza Rozs Árpa Zab Egyéb gabona Összes gabona Kukorica Burgonya Hüvelyes, zöld ség Ipari növény Takarmány Takarmánymag Kisalföld 18,7 14,4 21,1 6,6 0,6 61,4 10,9 6,8 0,6 3,9 15,7 0,6 Orsz. átlag 29,4 9,5 9,2 9,2 0,5 57,7 22,1 5,2 U 2,2,10,6 0,9 Illeszkedve a nagyobb táj adottságaihoz Alsó- és Felsőszeli nagyhatárú, alapvetően földművelésből élő településként jelenik meg már a 19. század végi, 20. század eleji forrásokban. Az 1897-es mezőgazdasági statisztika adatai alapján a két település határáról, annak szerkezetéről a következő kép rajzolódik ki: 2. táblázat. Az 1897-es mezőgazdasági statisztika Alsó- és Felsőszelire vonatkozó adatai8 A gazdaságok száma Szántóföld (kát. hold) Kert (kát. hold) Rét (kát. hold) Legelő (kát. hold) Összterület (kát. hold) Alsószeli 382 2 901 40 657 606 4 559 Felsöszeli 571 6016 44 360 781 6 877 Az 1910-es népszámláláskor Alsószelinek 4563, Felsőszelinek pedig 6881 kataszteri hold kiterjedésű határa volt.9 A Borovszky Samu szerkesztette monográfiában Vende Aladár megemlíti Alsószeli lakosainak „nevezetes” marha- és juhtenyésztését.10 11 Leírásában röviden mindkét települést jellemzi: „Alsószeli, a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 357 házzal és 2226, túlnyomó részben ág. ev. vallású lakossal, azonban a róm. katholikusok is elég számosán vannak. Némely írók állítása szerint a két Szeli hajdan a szomszédos Taksonyhoz tartozott és annak határain, vagyis két szélén, az alsón és a felsőn feküdt. Ezekből kihasíttatván, kapták az Alsó- és Felső-Szeli neveket. ... Felsőszeli, a mátyusföldi síkságon fekvő magyar nagyközség, 530 házzal és 3215 lakossal, a kik közül 1649 ág. h. ev., 1371 róm. kath., 19 ev. ref., a többi izraelita.”11 Ugyanitt említi a falu nagyobb birtokosait, az Esterházy és a Benyovszky családot. Az 1910-es Gazdacímtár Alsószeliből a község mellett Pálffy János grófot (akinek birtokát Müller Jónás, illetve Király János és társai bérlik) említi nagyobb birtokosként, összesen 382 kataszteri holddal, amelyből 351 a szántó.12 Felsőszeliben ugyanez a forrás Benyovszky Lajost (518 kát. hold, ebből 404 kát. hold szántó), Esterházy Mihály gróf uradalmát, illetve bérlőiként Eisler és Szoldot (2674 kát. hold, ebből 2447 kát. hold szántó), valamint Olgyay Árpádné Marcel Paulint (104 kat. hold, ebből 94 kat. hold szántó) említi.13 A két település népessége az elmúlt mintegy másfél évszázad során a következőképpen alakult: 8 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 9 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 146. 10 Vende é. n. 11 Uo. 12 Rubinek 1911: 566. 13 Rubinek 1911: 570. 185
