Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
6. táblázat. A két község területének szerkezete (m2) Község Összterület Ebből mezőgazdasági terület erdő vízfelület beépített terület egyéb terület Alsószeli 18 717 302 16 583 188 266 447 533 541 117 6301 157 825 Felsőszeli 34 838 095 29 633 241 1 906 554 505 876 2 343 423 449 001 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. 7. táblázat. A mezőgazdasági területek szerkezete (m2) Község Mezőgazdasági terület Ebből szántó komló szőlő kert gyümölcs rét, legelő Alsószeli 16 583 188 16 156 615 0 0 378 326 20 913 27 334 Felsőszeli 29 633 241 28 291 564 0 127 807 782 477 246 101 185 292 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2005. A kutatás tárgyát képező falvak nagy mezőgazdasági potenciálját tükrözik a mezőgazdasági földterületek utáni ingatlanadó meghatározása végett megállapított hivatalos árak is, melynek meghatározásánál a földek bonitásából indultak ki. A szántók átlagos ára Alsószeliben 9,30 Sk/m2, Felsőszeliben 9,04 Sk/m2, míg a rétek, legelők átlagos ára Alsószeliben 3,45 Sk/m2, Felsőszeliben 4,00 Sk/m2 (az országos átlag mindkét mutató esetében lényegesen alacsonyabb). Napjainkban a vizsgált területen a szántók tényleges szabadpiaci ára a fent említett, központilag megállapított ártól magasabb, megközelítőleg annak 200-250%-a körül mozog (az agrártárca felmérése alapján 2002-ben a községek mezoterében a szántóföldek átlagos piaci ára 22,36 Sk/m2 volt). Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozást követően az ország politikai vezetése a gazdaság átalakításának első számú követelményeként a magánosítás szükségességét jelölte meg. Ezen irányelv a mezőgazdaság tekintetében a korábbi kollektivizált nagyüzemek megszüntetését célozta, mivel a túlzottan polarizált szervezeti struktúra alapvető tényezője volt a megelőző agrárrendszer hatékonysági problémáinak. A mezőgazdaságban érdekelt vállalkozások száma az 1990-es években számottevően gyarapodott, napjainkban a két községben az agrárérdekeltségű vállalkozások száma meghaladja a negyvenet. Az elmúlt évtizedben a termőföld magánosítása és a szövetkezet, valamint az állami gazdaság átalakulása következtében folyamatosan növekedett az egyéni gazdálkodás súlya a földművelésben, minden művelési ágban évről évre gyarapodott a magántermelők által használt terület, összességében azonban a vizsgált tér termőterületének nagyobb részét még mindig nem a magántermelők művelik meg. Az egyéni gazdálkodást a földtulajdonosok nagyszáma és a földterület szétaprózottsága jellemzi, ami részben gátja a versenyképes árutermelő magángazdaságok (farmok) kialakulásának. A vizsgált tér legjelentősebb agrárvállalkozása az Alsószeliben található mezőgazdasági szövetkezet, mely közel 1800 ha-on gazdálkodik (melyből csaknem 1100 ha-t fizikai személyektől bérel), az állattartásban pedig dominál a szarvasmarha-, sertés- és brojlercsirketartás. A szövetkezetben dolgozó munkaerő átlagos lélekszáma 200 fő körül mozog jelenleg, azonban 2006-ban jelentős leépítések várhatók, ugyanis a szövetkezet vezetősége racionális gazdaságpolitikai megfontolások végett a túlfoglalkoztatottság megszüntetése mellett döntött 2005 őszén. A vizsgált tér második legjelentősebb agrárvállalkozása a Felsőszeli község részét képező, Körtvélyesen található helyi szövetkezet, mely közei 170
