Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
A régió gazdaságának szerkezeti átalakulását kísérő tömeges foglalkozáscsere jelentős munkaerő-migrációt váltott ki. A két község lakosságának migrációja mindenekelőtt napi szinten valósul meg - a rendszeres utazást értjük alatta a lakhely és a munkahely közt. Alsószeliben a gazdaságilag aktív népesség 34,9%-a, Felsőszeliben a gazdaságilag aktív népesség 36,8%-a ingázik a lakhelye és a munkahelye közt (az országos átlag 35,8%). Egy populáció gazdasági környezetét kiválóan jellemzi a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli részaránya. A két község esetében ez a mutató kedvezőtlen gazdasági környezetről árulkodott még a 2001. évi népszámlálás alkalmával (a gazdaságilag aktív népességen belül a munkanélküliek részaránya Alsószeliben 16,1%, Felsőszeliben 20,0% volt), azonban az azóta eltel fél évtized alatt csaknem közel 60%-kal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Napjainkban Alsószeliben a munkanélküliségi ráta 9-10% körül mozog, míg Felsőszeliben kedvezőbb a kép, ott ezen mutató értéke 6% körül van. Az elkövetkező hónapokban (2006 első félévében) az alsószeli munkapiaci környezet mérsékelt romlása várható, ugyanis a helyi szövetkezet vezetősége a racionalizált foglalkozást kezdi előtérbe helyezni (a vezetőségben végbement személycseréket követően), aminek következtében a jelenlegi szövetkezeti alkalmazottak száma mintegy felére csökkenhet (Felsőszeliben a helyi szövetkezet már korábban felbomlott, tehát ott az agrár-munkanélküliség problémái megoldódtak, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is bizonyít). A regisztrált munkanélküliek több mint 1/3-a az utolsó munkahelyén segédmunkásként dolgozott. A régió munkaerőpiacának elsődleges problémája a tartós munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek csaknem fele vár már több mint egy éve munkalehetőségre. Ez a problémakör évről évre nő, mindenekelőtt a 40 év feletti nőket és az 50 év feletti férfiakat sújtja. Az utóbbi években megfigyelhető az a hozzáállás a munkanélküliek körében, hogy egyre többen a segélyekre rendezkednek be, a felkínált munkalehetőséget sem fogadják el. Elterjedt jelenség az is, hogy a munkanélküli segélyt felvevők jelentős hányada feketemunkát végez (a munkaügyi hivatalok becslése alapján ez a nyilvántartottak kb. 25%-át érinti). Többek közt e probléma kezelésére is nagy figyelmet összpontosít a kormány a kétéves időszakokra kidolgozott nemzeti foglalkoztatottsági akciótervekben. A munkanélküliség kapcsán fontos megjegyezni, hogy a régióban a szakközépiskolai és a szakmunkásképzés is nagyon lassan (vagy egyáltalán nem) reagál(t) a munkaerőpiaci viszonyok változására. Számos régióbeli intézmény évről évre újratermeli a munkapiacon túlkínálatként jelentkező szakmunkásokat, azonban ez nem régióspecifikus jelenség, hanem szinte valamennyi közép-európai reformállam sajátossága. Néhány kritikus szakmában egyre kilátástalanabbak a pályakezdők és a nem pályakezdők esélyei az elhelyezkedésre (példaként hozhatók fel a mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők). A munkanélküliek képzettségi szintjének emelésére már a kezdetek óta történnek próbálkozások, a munkaerőpiacon nehezen vagy egyáltalán nem érvényesülő szakmákkal rendelkező munkaerő átképző tanfolyamokra küldése is bevett gyakorlat. Számos tényező nehezíti azonban az átképző tanfolyamok sikerét. Ezek között az egyik éppen az alacsony képzettségi szint, mert így sok esetben nincs mire alapozni. A települések közti különbségek látványos és nagyjelentőségű dimenzióját képezik a jövedelmek nagyságának eltérései. A két községben és mikroterükben (a Galántai járásban) az átlagkeresetek szintje lényegesen kedvezőtlenebb az országos átlagnál (2004 első félévében közel 20%-kal volt alacsonyabb), aminek a legfőbb kiváltó oka az, hogy a munkavállalók számára magasabb kereseti lehetőségeket biztosító ágazatok jelenléte a vizsgált területen nem jelentős - a legnagyobb foglalkoztatók a legalacsonyabb munka168
