Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
A társadalmi-gazdasági fejlődés, a piaci folyamatok egyenlőtlenségeket eredményeznek a térbeli társadalmi szerveződés különböző színterein, a földrészek, országok, régiók, települések között. Ezek egy része a történeti fejlődés során mérséklődik vagy megszűnik, s helyettük újabb egyenlőtlenségek jönnek létre. Ezáltal az egyenlőtlenségek a társadalmi tér állandó jellemzőit képezik. Az elmúlt másfél évtizedben Szlovákia településein mélyreható változások mentek végbe, ugyanis 1989 után az élet minden területét átfogó radikális társadalmi és gazdasági reformok a településeket sem hagyták érintetlenül. A második évezred utolsó évtizedében mindenekelőtt az ország falvai mentek keresztül óriási változásokon, a falusi lakosság életkörülményeinek nagyfokú differenciálódását kísérhettük figyelemmel: számos tényező együttes hatásának eredményeképpen községek százaiban romlottak az ott élők szociális körülményei, míg a másik oldalon viszont sok-sok községben a szociális körülményeket illetően tekintélyes javulás ment végbe. Az elmúlt másfél évtizedben azon települések fejlődtek a legerőteljesebben, amelyek a leggyorsabban tudtak reagálni az új kihívásokra, a megváltozott politikai, gazdasági és társadalmi körülményekre s amelyeknek ráadásul a földrajzi fekvése is kedvező volt. A falvak lakosaink tudatosítaniuk kellett, hogy egyáltalán nem mindegy, az adott község hol, az ország melyik részében helyezkedik el. A legdinamikusabban a főváros és a főbb közlekedési tengelyek mentén levők fejlődtek, míg a legtöbb szociális feszültség a központoktól távol fekvő, rossz közlekedési adottságokkal rendelkező falvakban halmozódott fel. Napjaink gazdasági növekedésében kiemelődött, megerősödött a nemzetállami szint alatti regionális és lokális társadalomszerveződés, miközben előtérbe került a regionális versenyképesség növelésének szükségessége is: a tőke vonzására, az innovációra, a népesség megtartására való képesség (mindezek végső soron az adott térségben a munka termelékenységében, a regionális, a lokális gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatást növelő képességében mutatkoznak meg). A versenyképesség javítása az Európai Unió (EU) regionális politikájának egyik fő célkitűzése a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése, a természeti erőforrások és a kulturális örökség megőrzése mellett. A Kisalföld Szlovákia egyik legkarakteresebb régiója. Környezeti állapota, agrárgazdaságának problémái, társadalmának nyelvi megosztottsága, mind olyan történeti, földrajzi, társadalmi vagy összefoglaló néven regionális tényező, amely megköveteli a fejlesztési döntéseknél a helyspecifikus faktorok figyelembevételét, mint ahogy azt az EU is deklarálja: a területek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődése nem pusztán általános területfejlesztést jelent, hanem mindig az adott területek sajátosságaiból kiindulva, az egyes térségek legfontosabb fejlesztési összetevőinek figyelembevételét. Ezen tanulmány célkitűzése két Dudvág menti község, Alsószeli és Felsőszeli gazdasági erőforrásainak feltárása, ezen falvak jövőbeni lehetséges fejlődési útjainak felvázolása, kitörési pontjaiknak meghatározása. Közigazgatási, gazdasági, politikai fekvés Alsószeli és Felsőszeli községek Szlovákia délnyugati részén fekszenek. Az ország közigazgatási felosztása alapján a Nagyszombati kerületbe (ami NUTS 3 régiónak felel meg) tartoznak, mígjárási/körzeti szinten a Galántai járásnak/körzetnek (ami NUTS 4 régiónak felel meg) a részei, annak déli felében terülnek el (Korec-Lauko-Tolmáči-Zubriczký 1997). 160
