Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

ura és kapitánya, Vékey Ferenc vette védelmébe a vármegye előtt.153 Ugyanez a Somogyi György 1568-ban már telkes jobbágyként szerepel a nagytárkányi dézsmalistán, ura feltehetően telket adott neki szolgálatai fejében, s fgy megtelepedvén, tagja lett a nagytárkányi jobbágyi közösségnek és telekszervezetnek. Minden bizonnyal a bűnös szervitor és jobbágy leszármazottja az a Somogyi Gergely, aki az 1620-as évektől Nagytárkány legtöbbet adózó jobbágyai között szerepel.

Bár a mezőgazdasági termelés láthatóan élénkül, egyre többen kapcsolódnak be a gabonatermesztésbe, Nagytárkány és szomszédos falvai: Maráza, Kistárkány továbbra is a legalacsonyabb termést produkálják a Bodrogközben, ahol 1574-ben Perbenyiken termelik a legtöbb őszi és tavaszi gabonát.

4. táblázat

A Bodrogköz gabonadézsmája, 1574

Falu

Kalangya (30 kéve)

Kéve

Összesen

(kéve)

Tavaszi

(kéve)

Méh

(dénár)

1.Perbenyik

87

11

2621

195

26

2.Battyán

76

4

2284

198

22

3.Agárd

61,5

1845

46

4.Bacska

41,5

7

1255

12

5.Ágcsernyő

38

1

1141

105

46

6.Nagytárkány

33,5

Í4

994

101

11

7.Maráza

21,5

7

652

Í27

5

8.Kistárkány

3

12

1102

9

24

Forrás: Tasnádi Nagy 1881 (OSZK Föl. Hung. 1932) II. köt.

Nagytárkány viszonylag alacsony termését azonban egyre több jobbágy állítja elő, 1579-ben 25 jobbágy ad dézsmát, míg 6 zsellér fizet kereszténypénzt. Feltűnő, hogy Nagytárkány adózói között kevés az egy családból (legalábbis férfiágból) származó jobbágy, csak a Fónagy, a Korcsma, a Máté, a Kovács és a Varga családból szerepelnek ketten, de nem többen a listán. Ezek a családok egyébként már az 1548. évi jegyzékben is szerepelnek, így eredetük talán még

153 Tóth 2001. 1211-1216., 1270-1275. sz.

90