Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

ga, Forgách Miklós özvegye ugyanis másodszor Paczoth Ferenc zempléni alispánhoz ment férjhez. Balassa Anna 1596-ban már bizonyosan Paczoth Ferenc felesége, egyébként Balassi másik húgát, Máriát Paczoth András, Ferenc bátyja már korábban nőül vette, feltehetően az ő házasságuk segítette Paczoth Ferenc és Balassa Anna egybekelését. A költő többször meglátogatta őket nagytárkányi kastélyukban, sőt egy ideig fia, János is itt nevelkedett.98

Paczoth Ferenc, Vékeyhez hasonlóan, a feltörekvő középnemesség tipikus képviselője, aki a mezőgazdasági termelés felfutásának és a birtokok átrendeződésének korszakában, a 16. század második felében kihasználta a változások nyújtotta előnyöket, melyeket házassági stratégiájával még növelt is. Paczoth Ferenc, akinek a családjából a 16. század közepén még egyetlen birtokos sem szerepel a zempléni földesurak között, 1598-ban az állami adó jegyzéke szerint 37 (!) zempléni helységben volt birtokos, a legtöbb jobbágyot Bélyben (23 ház), Dámócon (25 ház), Dobrán (16 ház), Nagytárkányban (22 ház), Perbenyiken (21 ház) és Szentesen (19 ház) bírta.99 1601-ben 101 háza volt Zemplén vármegyében, s a házak szerint kivetett dicalis adó fejében, melyet a Kamarától bérelt, 50 Ft-ot és 50 dénár árendát fizetett a kincstárnak.100

Paczoth Ferencnek, aki 1601-ben még nem engedi a dézsmaszedőknek, hogy szabadosaitól a tizedet behajtsák,101 s akinek 1602-ben már özvegyét említik,102 Balassa Annától két gyermeke született, az 1623-ban meghalt ifjabb Ferenc,103 valamint Paczoth Judit, aki nagylucsei Dóczy András kassai főkapitány felesége lett. Férjének temetésére, akit Erdélyben, a fogarasi várban méreggel végeztek ki, mert az erdélyi csapatokat nem engedte be Kassára,104 1623. március 5-én hívja meg Zemplén vármegye nemeseit Nagytárkányba, ahonnan Leleszre vitték és a prépostság templomába temették Dóczy András maradványait.105 Paczoth Judit első férjének második hitvesével, 'Sennyey Sándorral közösen emeltet vörös márvány síremléket Leleszen 1631-ben.

Mivel Zemplén egykori alispánjának, Paczoth Ferencnek nem maradt fiú örököse, lánya, Judit révén egy másik feltörekvő családhoz, a ’Sennyeykhez került öröksége. A dunántúli származású ’Sennyeyek a 16. század végén még alig tűnnek fel Zemplén megye birtokos társadalmában, csupán Sennyey Mihálynak van Szerdahelyen kisebb részbirtoka.106 A hatalmas karriert befutott ’Sennyey Pongrác, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem főudvarmestere, lengyelországi követ a Bocskai-szabadságharcban már II. (I.) Rudolf császár és király oldalán harcol, aki 1606-ban báróságra emeli. A főrenddé vált apa fia, 'Sennyey Sándor főúri

98 Siska-Kováts 2004. 4. p.

99 Dávid 2001. 642. p.

100 MOL P 599 Elenchus 91. p. (Másolata: HÓM NA 6989)

101 MOL E 158 Zemplén 1601/10

102 MOL P 599 Elenchus 19. p. (Másolata: HÓM NA 6989)

103 Paczoth Judit mortem fratris significat. Anno 1623. AZT 1911.

104 Nagy 1857-1868. X. köt. 146-147. pp.

105 Kazinczy Ferenc jegyzetei vármegyénk levelestárának tárgymutatóiban Vili. AZT 1911.

106 Dávid 2001. 647. p.

76