Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
hosszú élelmiszerládával, ággyal, valamint egy másik kályhás helyiség ággyal, ebben a család külön étkezésére való zab- és kenyérkásával teli hordók és egyéb faedények. A kastély nagyterme, korabeli szóval a palota (palatium magnum) is az emeleten volt, benne fehér kályha, hosszabb és rövidebb kanapék, valamint hat darab faliszőnyeg (peripetasmata parieti affixa). A nagyteremhez közel volt az aranyozott deszkamennyezetű sarokterem szintén fehér kályhával, festett mennyezetes ággyal (valószínűleg a kastély urának háló- és lakószobája), üveges faliszekrénnyel és szintén faliszőnyegekkel. A család aulikus, császárhű voltát mutatja az is, hogy a battyáni kastély sarokszobájának falára a császár és császárné képmását is kiakasztották.86 Az úr szobáját bőr karosszékek és vörös selyemkárpittal borított székek tették kényelmessé. Az úr hálóterméből egy kis, félig fából ácsolt oldalszobába lehetett jutni. A battyáni kastély keleti oldalán állt az említett kápolna, amelyet Tárkányi István családi temetkezőhelynek építtetett, valamint a konyha, mellette egy sütőkemencével felszerelt helyiség. A konyha melletti lépcsőn lehetett az emeletre jutni, ahol egy boltozott helyiségben 100 köböl lisztet őriztek, itt szintén volt egy lakószoba, mellette egy helyiség, amelyben tiszta és kevert búzát tartottak. Innen egy másik nagyterem következett, amelyben 1644-ben szintén gabonát tároltak. A díszterem mellett imaháznak használt helyiség állt, feltehetően a kastély protestáns szolgáinak és katonáinak használatára, a szobában szekrények iratokkal. Az imateremben tizenhárom régi falikárpitot is összeírtak. A kastélyt övező kőfal közepére építették fel a tornyot, amelynek földszinti helyiségében tárolták a fegyvereket: szakállas puskákat, muskétákat, sisakokat, lőport, az emeleti helyiségekben az élelmet. A toronyban állt két nagyobb bronzból és négy kisebb vasból öntött ágyú, egy kisebb és egy nagyobb rézharang, valamint óraszerkezet is. A kastély említett kápolnája minden bizonnyal a Szent Keresztnek volt szentelve, hiszen oltárát is ennek tiszteletére állították. A Szent Kereszt-tiszteletet a hasonló titulust viselő leleszi prépostság, Bodrogköz és a tágabb régió legfontosabb egyházi intézménye terjesztette a vidéken, talán a Tárkányiak is emiatt emeltettek éppen Szent Kereszt-oltárt. A kápolnát különféle szentképekkel és festményekkel díszítették, a Szent Kereszt-oltár is aranyozott és festett volt, vászonra vagy fára festett oltárképpel. Az antependium, az oltár elejét borító terítő arannyal és ezüsttel szőtt zöld színű textilből készült, az oltárterítő fehér színű volt, erre két aranyozott réz gyertyatartót helyeztek. A feketére festett szószéket faragott - feltehetően az evangélistákat ábrázoló - faszobrok díszítették (cathedra nigra inaurata cum imaginibus sculptis sanctorum). A kórust is feketére festették és angyalszobrokat erősítette rá. A Tárkányiak igényességét jelzi, 86 Ex palatio semper eandem plagam Septemtrionalem versus itur ad cubiculum angulare tabulaturam inauratam habentem... Duae imagines pictae. una Imperatoris, altera imperatricis parieti affixa. No 2. [A nagyteremből déli irányban jutunk egy aranyozott kazettás sarokszobába... Két festett képmás van a falra erősítve, az egyik a császáré, a másik a császárnéé.] 1644. MÓL UeC 7/31 73
