Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

tett (fiú)gyermek, Istvánt 1524-ben említik utoljára oklevélben,79 az általuk birtokolt falvak haláluk után visszaszálltak a Tárkányiakra.

Amit a középkori Nagytárkány faluról tudunk

A 14. század eleji falu nagyságára a már említett pápai tizedjegyzék adatai világítanak rá. A pápai tizedszedők a plébános éves jövedelmének a tizedét szedték be Péter-fillér gyanánt, eszerint 1332-ben annak összjövedelme 90, 1334- ben 130 garas lehetett. Ha összevetjük a Tisza-Bodrog közi plébániák hasonló adataival (1332: Bacska 80, Battyán 100, Boly 80, Eszeny: 60, Helmec 120, Rozvágy 40, Semjén 70, Szentmária 60 garas; 1334: Agárd 90, Boly 60, Bacska 80, Eszeny 90, Helmec 120, Semjén 90, Szentmária 90 garas), megállapíthatjuk, hogy a falu Helmecnél ugyan kisebb lehetett, a többi közül viszont kiemelkedett. Talán már ekkor is piacos hely volt, a 15. század elején pedig biztosan az. A három vásáron történő kikiáltások színhelyei ekkor ugyanis szombati napon Zemplén, a volt megyeszékhely, hétfőn a mezővárosi rangú Lelesz és a keddi napon Nagytárkány falu (villa).80 Az itteni hetipiac súlyát jelzi, hogy amikor Zemplén kiesik e körből, s helyét Ungvár, majd Perbenyik veszi át, Lelesz és Nagytárkány változatlanul megmarad a heti sokadalom helyszínének.81 Ebben a tiszai révek közelsége (Salamon, Tuzsér, majd Leányvár) is szerepet játszott. Egy szerencsésen fennmaradt osztozásból tudjuk, hogy 1399-ben a falu fele 25 lakott és 3 lakatlan telekből állt, melyhez hozzátartozott „Higgyed” János nemesi udvarháza és telke.82 Eszerint a falu közösségét 250-300 lélek alkotta, ami a középkori viszonyok között nem alacsony szám. Mégsem lett Nagytárkányból mezőváros! Az ok kettős: maguk a birtokosok sem törekedtek (vagy nincs rá adatunk), hogy királyi engedéllyel országos vásárt kapjon a falu. A másik ok Lelesz közelsége, amely település premontrei monostorának hiteles helyi (közjegyzői) tevékenysége mágnesként vonzotta a környező megyék nemességét vagy a nevükben eljárókat, ezért tőle a mezővárosi funkciókat elvitatni nem lehetett.

A középkorban a szomszédos falvak között - különösen ha más-más család birtokolta őket - örökös vitára adott okot a falu határának megállapítása. 1365- ben Kistárkány és Nagytárkány közötti földdarab elszántásával indult meg egy per, melyben a Kistárkányiak vádolják Dones fia: László mester jobbágyait tettesként.83 1367-ben szintén a nagytárkányi jobbágyok kártevése a per tárgya.84 A vita általános határperré fajult, megjárva a királyi udvart is, s 1369-ben elrendelik a két falu határjeleinek a megújítását. Ennek eredményét azonban László nem fogadta el, ezért Szécsi Miklós országbíró újabb bejárásra utalta a

79 C. Tóth 2003: 800.

80 1414: Zichy VI, 293. 1415: ZsO V, 1342. 1416: ZsO V, 1639.

81 1415: Sztáray II, 163. 1425: Sztáray II, 251. 1429: Sztáray II, 276.

82 C. Tóth 2005: 269.

83 1365: DF 219533.

84 1367: DF 219570.

49