Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
Már a felekezeti adatok is jelzik, hogy a Bodrogközben a 19. század közepén a települések többsége magyar (református és római katolikus vallásúak), de nagyobb arányú ruszin beköltözést is láthatunk, amelyet a görög katolikus vallást követők adatai is mutatják.9 Ruszin falunak tekinthetjük Bodrogmezőt (Poľany). Ennél későbbre tehető a zsidóság megjelenése, de különösen gazdasági szerepük miatt a 19. század második felében számítanunk kell jelenlétükkel. Nagytárkány a házasságok tükrében A vallási közösség mellett igen fontos a vérségi közösség. Az emberek döntő többsége családban él, amely házasságon alapul. A házasságkötéseket egy évszázadra visszamenőleg megvizsgáltuk. Az 1896-2005-ig rendelkezésünkre álló anyakönyvi adatok elemzése során nyert információk tovább pontosítják, magyarázhatják, színesíthetik Nagytárkány kultúrájának bemutatását. Forrásunkról meg kell jegyeznünk, hogy a nagytárkányi állami anyakönyvbe nemcsak a helyi adatok vannak bejegyezve, hanem az anyakönyvi hivatalhoz tartozó szomszédos településeké is, felekezetre való tekintet nélkül. így a nagytárkányi adatokon kívül a kistárkányi és az ág/tiszacsernyőiek is. Bizonyos elemzéseknél az egész adathalmazzal dolgozunk, de egy-egy résznél igyekszünk különválasztani és csak kizárólag a nagytárkányi lakosokra vonatkozó jellemzőket kimutatni. Kutatásunk még további munkálatokat igényel, így nem tekinthető lezártnak az itt publikált tanulmány. 1. Házassági kapcsolatok 1896-1905 között a) Házasodási körzet A 19-20. század fordulóján a nagytárkányi anyakönyvi hivatalban 214 házasságkötés történt. Ezek közül 1896-1905 között a legtöbb házasfelet Kistárkány adta (106 házasság), majd Nagytárkány (92 házasság) és kisebb a csernyőiek száma (43 házasság). A két összesítő adat közti különbség abból adódik, hogy 27 esetben egymás településeinek lakosai között jött létre a házasság. 12,62%-kal tehát a települési endogámia megnövekszik, ha egy egységnyinek vesszük az egy anyakönyvi hivatalhoz tartozó településeket. (153 házasság = 71,50%) Endogámia Nagvtárkánvban. Kistárkánvban és Csernvőn 1896-1905 között Település neve összes házasság tiszta endogámia% szülőhely szerinti% lakóhely szerinti% Nagytárkány 92 25 27,1726 28,3 64 69,57 Kistárkány 106 19 17,9320 18,8745 42,45 Csernvő 43 9 20,939 20,9317 39,54 összes házasság 214 46 21,5 55 25,7 126 58,88 9 Adataink azonban nem teljes körűek, mivel nem elemeztünk minden bodrogközi falut, csak főleg azokat, amelyek az 1700-as kimutatásban szerepelnek vagy nagyon közel fekszenek Nagytárkányhoz. 488
