Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
állításában). Az oltárt Ungváron restaurálták. Az 1895-ben történt templomszenteléskor kihirdették, hogy az első szék a kegyurat, a második szék Petrikéket illeti meg. Jobbra az első székbe pedig a Petrik asszonyok ülhettek. A várdombon álló katolikus templom ma is használatban van. b) Parochia A régi római katolikus parókia a mai kálvinista haranglábban szembeni sarkon volt. Az 1850-es tűzvész után egy évtizeddel a várkertben, a mai templomudvaron építették fel az új parókiát. (Ekkor lettek a tűz martalékává az anyakönyvek is.) „A szájhagyomány arról is beszél, hogy a mai (1958) parochia helyén sóraktár volt, amibe szintén Máramarosból szállított a Tisza. - Ez így is lehetett, mert a vár-árkon vízen könnyű volt behozni. Pláne, amíg a Tisza a vár alatt folyt el, és a mai harangozó ház mögött tért be a faluba, beölelve a várkertet, a mai plébánia kertet" (Petrik 1958, 28). Az 1860-ban épült parókia zsindelyét 1924-ben cserélték cserépre, és a gerendázatot is javították. A templomkertet 1938-ban deszkakerítéssel vették körbe. A plébánia kútja rossz vizet adott, ezért a vár árkában elhelyezett tölgyfakéreg kútból horoggal húzták fel a víz kivételére szolgáló teli edényt. 1894-ben azonban a templom építésekor készítettek egy mély kő kutat is, amely iható vizet adott. c) Kripták Kripták találhatók a római katolikus templomban a sekrestye alatt, a hajó és a kápolna alatt. A kriptákba gazdag családok és papok leltek végső nyugalomra. A sekrestye alatti kriptát azonban többször feltörték, kirabolták (1875, 1950). A feljegyzések szerint cigányok akartak így ékszerekhez jutni, meggazdagodni. d) Temetők „Nagytárkány régi temetője a falu északi végétől nem messze ma is látható. 5- 6 évvel előbb még egyik sírkövén olvasható volt, hogy Stephanus Tárkányi; a másikon Wesselényi. Az újabb temetője a Remete dombok egyike, miknek északi lejtőjét 1859-től szeli az új Tiszatöltés. Kolerás temető - ugyanott a töltés északi oldalának aljánál a Remete pázsitból egy rész” (Petrik 1958, 29). A 20. század végén már ismét új temetőt nyitottak és ravatalozót építettek a tárkányiak4. e) Kastély A 21. század elején megújult kastély már nem a régi várkastély, de ez is impozáns épület és műemlékvédelemben részesül. A téglaalapozású emeletes épület egyik oldalán hat, másik oldalán három ablakkal és dupla tetővel hívja fel magára a figyelmet. I. Rákóczi György építtette csakúgy, mint a sóraktárt. 4 Lásd a kötetben L. Juhász Ilona tanulmányát! 484
