Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

elzálogosítja, aminek következményeként a század közepére elszegényedve e falvakban már csak részbirtokosokká válnak.38

A Nagytárkányiak családi kapcsolatai

A középkorban a családi kapcsolatokat nem a szerelem, hanem a vagyon nagysága határozta meg. Előfordult ugyan, hogy nemes lány jobbágyfiúhoz ment férjhez, de e ritka esetekben sem ismerjük a házasság létrejöttének az okát. A népi bölcsesség szerint suba a subához, guba a gubához tartozik, az ettől való eltérés beszédtéma volt még a közelmúltban is. Azt tartották igazán szerencsének, ha a fiú vagyonosabb lányt vezethetett az oltárhoz, vagy a lány rokonságán keresztül tehetősebb és rangosabb családok vendégszeretetére, támogatására s nem utolsó sorban gazdag örökségre lehetett szert tenni. S ez természetesen fordítva, a leányok részéről is igaz volt. A rendelkezésünkre álló adatok szerint így történt ez a Nagytárkányi családban is. Az első ismert kapcsolat Dones fia: László házassága a Kaplony nembeli Imregi Katalinnal,39 akinek személyén keresztül a Perényiek rihnói (karászi) ága és a Bereg megyében birtokos Lónyaiak lettek a rokonaik. Dones mester ismeretlen keresztnevű leányának házassága a Balogsemjén nembeli Kállói (Szabolcs m.) „Lengyel” Lőkössel szinte példaértékű, mert tőle született három fia és egy leánya után a Nagytárkányiak rokonságba kerültek a Gutkeled nembeli Bátoriakkal, a Hontpázmány nembeli Áimosdi (Bihar m.) Csirékkel, a Kaplony nembeli Károlyiakkal.40 Dones László-ági unokája, „Nagy” Márton révén a szomszédos Ung megye nemesi társadalmának nagybirtokosaival erősödtek a kapcsolatok Mártonnak Császlóci Annával kötött házassága nyomán.41 E családban az egyházi rend felső-középrétegébe tartozó főespereseken42 túl rokonok lettek a Gutkeled nembeli Rozsályi (Szatmár m.) Kunokkal, a Szentemágócs nembeli Kölcseiekkel. Azaz úgy utazhattak a két püspöki székhelyre, nyugatra Egerbe, délnek Nagyváradra, hogy útjuk során mindenütt a tágabb rokonság fogadta őket, nemcsak a 14. század közepétől kezd38 1501: DF 224284, Lehoczky 1881: 811. Néhai Tarkanyi István valamennyi Zemplén, Bereg és Szabolcs megyei birtokrészeinek elzálogosítása a beházasodott vasziliói Vassa Istvánnak 3000 arany forintért. 1503: DF 224345, Lehoczky 1881: 73. Nagytárkányi László fiai: István és Miklós összes Bereg megyei részeinek elzálogosítása 100 arany forintért [Nagyvarsányi] Kenderesi Péternek. 1507-ben Kerecsenyi (Bereg m.) István vette ugyanezeket a részeket zálogba (Lehoczky 1881: 73). 1511-ben Nagytárkányi László és Ferenc zálogosítja beregi részeiket 40 ft-ért Szürtei (Sztritei) Lászlónak (Lehoczky 1881: 311). A családon belül is zálogosítanak, így Nagytárkányi Miklós és Péter 25 ft-ért Nagytárkányi Péternek (Lehoczky 1881: 311).

39 1361: DF 219481.

40 A házasság említése 1414-ben (ZsO IV, 1665); a három fiú közül István felesége Bátori Potenciana, Miklósé (ZSO 11/1. 4778) Álmosdi „Csire” Margit, Margit leány pedig Károlyi Andráshoz ment férjhez.

41 1381: DL 52391=Kállay II, 1887; özvegy: 1423: DL 54292.

42 Ld. Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Bp. 1998. 142., 7. tábla. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 25)

44