Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

L. Juhász Ilona: A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások

Én eztet így hallottam akkorában. És már figyelték, hogy meglássák, hogy éjjel mikor jön megszoptatni a gyereket, de az anyjára mindig rájött az állom, úgyhogy soha se tudta megnézni. A Jóisten adta, vagy micsoda, hogy el tudjon aludni. Az olyan borzasztó volt. " (69 éves római katolikus, nő)

Megemlékezés az elhunytról

Emlékmisék. A római katolikusok körében általános szokás, hogy az elhunyt hozzátartozójuk emlékére misét rendelnek a plébánostól. Az a plébános, aki 1952-ben került a faluba, a temetés után nagyon rövid időn belül megtartotta az elhunyt lelki üdvéért az első misét. Később ez az időpont megváltozott, most attól függ, hogy a hozzátartozó és a plébános hogyan beszéli meg: „Volt egy öreg tiszteletes úr, aki úgy intézte, hogy máma megvolt a temetés, holnap már megtartották a halottért a misét. Azt mondta, hogy minél hamarább kell a halottért halottas misét tartani a temetés után. Most attól függ, hogy a hozzátartozó mikorra kéri és a tisztelendő hogy áll hozzá. Aztán évfordulós misét is tartanak. Mindenki saját maga dönti el, hogy mikor tart misét. Van, aki évente többször, mondjuk kétszer vagy háromszor is, születésnapkor és névnapkor is, van, aki csak egyszer az évfordulóján, de van, aki nem." (60 év fölötti, római katolikus, nő)

Az elhunyt halálának első évfordulójára külön rendel misét a hozzátartozó, a következő években azonban már összevonják a többi elhunyt hozzátartozóra való megemlékezéssel. „Anyukám februárban halt meg, akkor mind a hármukért megtartom, mert anyukám, apukám meg a férjem is, akkor apukámnak van júliusban, akkor júliusban megint megtartjuk. Az első évfordulón csak egy halottért tartanak misét, de a következő években már több halottért is lehet egy családban misét tartani." (69 éves római katolikus, nő)

A hozzátartozók a temetés másnapján meglátogatják a sírt a temetőn, s a temetést követő vasárnap is ki szoktak menni a legközelebbi hozzátartozók. Vannak, akik az elhunyt halálának évfordulójára és a születésnapjára is visznek virágot, de a névnapjára ritkán.

Húsvétkor- ha kevesebben is - ki szoktak menni a temetőre, valaki visz birkét vagy aranyesőt. Néhány idősebb római katolikus körében még él a szokás, hogy az elhunyt hozzátartozónak a húsvétkor megszentelt ételből visznek ki mindenből egy keveset, és beássák a sfrba. „Amikor az én férjem is meghalt, s amikor eljött az egy év, eljött a húsvét, azt mondták nekem, hogy tegyek egy kis papírkába mindent a szentelt holmiból. De én nem a szenteltből vittem, csak amolyanból, és hogy a földbe ássam bele a síron. Most is úgy vagyok vele, hogy ha jön a karácsony, én karácsonyfát állítok neki, fel is öltöztetem, teszek rá mindenfélét. ” (69 éves római katolikus, nő)

Mindenszentek - halottak napja. Mindenszentek napjára feldíszítik a sírokat, többen már néhány nappal előtte. Bizonyos családok már délelőtt kimennek a sírhoz gyertyát égetni, de a lakosság zöme ebéd után szokott a temetőre menni. Az előbbiek általában távolabbi hozzátartozók. A temetőn minden-446