Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

L. Juhász Ilona: A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások

sét: „Mindig azt mondta az én anyám meg nagymamám is, hogy ha az a beteg elindul meghalni, azt ne sirassátok, mert nem tud meghalni, mert felsírják. A pápát is felsírták, szegény öreg csak szenvedett. ” (50 éves római katolikus, nő) Ha valaki fél a halottól, akkor meg kell érintenie a lába ujját, s akkor félel­me megszűnik. A helyi hagyományok szerint karon ülő gyerekeket tilos a temetésre vinni. En­nek okára nem tudtak konkrét magyarázatot adni az adatközlők. Ugyancsak ti­los a temetésen állapotos asszonynak megnézni a halottat. Egyesek úgy tart­ják, hogy azért, mert a születendő gyerek sárgaságot kaphat, vagy valamilyen másféle baja történhet. Temetési menettel találkozni szerencsétlenséget jelent. Ha szépen kisimul a halott arca, és fiatalabbnak látszik a koporsóban, ak­kor azt mondják: „fiatalt fog maga után vinni”. Eléggé általánosan ismert hiedelem, hogy mindig az áll őrségben a temető kapujában, aki legutoljára halt meg, mindaddig, amfg el nem temetik a követke­ző halottat: „A halott addig őrt áll a temető kapujában, amíg valaki más meg nem hal. Most, hogy több halott halt meg egymás után, mondtuk, hogy nem állt sokáig a vártán. Hamar elvitte maga után.” (70 fölötti református, nő) „Azt mondjuk mindig, hogy a halott őrt áll a temető kapujában. Most is ahogy meghalt a kántorné, mondtuk, hogy, no hamar vitt magának. Most már nem fog őrködni. Azt mondják, csak az őrködik sokáig a temető kapujában, aki bűnös volt. Azután hónapokig nem hal meg senki. Hogy az nagyon bűnös. így szokták mondani.” (50 éves, római katolikus, nő) Tilos sokat siratni az elhunytat, mert akkor az nem tud békében nyugod­ni, vízben fekszik a sok elsírt könny miatt. Néhány adatközlőm elmondása sze­rint nekik megjelent álmukban is a hozzátartozójuk, s mondta, hogy ne sirassák őt, mert vízben kell feküdnie: „Az én anyukám mindig sokat sírt, amikor meg­halt az apukám. Mindig sírt, és akkor megjelent neki apukám. Azt mondta, ugyanúgy a koporsóban volt, mint amikor temették, s azt mondta, hogy nem lá­tod, hogy tele van a koporsóm vízzel?” (69 éves római katolikus, nő) Még napjainkban is ismert az a hiedelem, mely szerint a temetőről sem­mit nem szabad hazavinni, más sírjáról elvinni, mert akkor a halott kísérteni fog. Adatközlőim sajnálattal fűzték hozzá ehhez a hiedelemhez véleményüket, mely szerint ma már sokan senkitől se félnek, akiknek semmi se szent. A teme­tőn a vaskeresztlopásokon túl ugyanis eléggé gyakran a virágvázákat, a koszo­rúkat, sőt a virágcsokrokat is el szokták lopni: „Valamelyik télen is kivittünk mű­virágot, mentünk két nap múlva és már nem volt. Meg nem csak a művirágot, a mást is. Annyi virágot, tulipánt ültetünk a sírra és megyünk ki, hát látom, hogy az sincs ott. Most már nem félnek semmitől, pedig annyit beszélnek a kísérte­tekről, mégis mernek lopni.” (69 éves római katolikus, nő) Visszajáró és álomban megjelenő halott Adatközlőim számos történetet meséltek a visszajáró halottról. Elmondásuk szerint többen látták valamelyik elhunytat halála után, legtöbbször a temetői 444

Next

/
Thumbnails
Contents