Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Viga Gyula - Viszóczky Ilona: A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai

kén - akár ezer korona bevételt is jelenthetett. Utóbb sikeres próbálkozások történtek például a fólia alatt nevelt virágok, virágpalánták értékesítésével is.

Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy ez a korai „vállalkozói" réteg az, amelyik részben a JRD előtti időszak - inkább a megelőző generáció tapasztalatán nyugvó - paraszti hagyományára, részben az 1970-es és 1980-as évek tapasztalataira építve viszonylag gördülékenyen érte meg a rendszerváltás időszakát is. A földjüket visszaigényelve közülük került ki a lehetőségekhez képest boldoguló „újparaszti’’ réteg.

1990 után nem mindenki igényelte vissza a földjét: különösen a gyenge adottságú parcellák és az idős tulajdonosok birtoka nem került művelésre. (Ez a terület az önkormányzati földalapban maradt.) Aki bemutatta a tulajdoni lapot, az a régi - közös gazdaság előtti - parcelláit kaphatta vissza, de mivel a parasztbirtokok több tagban voltak, általában mindenki egy darabban igyekezett földet szerezni. Mikor megjelent a szlovák földtörvény, mindenki visszaigényelte a földjét: hektáronként 27 ezer korona kárpótlást adtak készpénzben, terményben, más részesedésben. Négy-öt évig sokan gazdálkodtak, aztán kiderült, hogy nem mindenki képes megfelelni a mostani elvárásoknak. Gép nélkül nehéz volt megművelni a földet, inkább igyekeztek azt bérbe adni. Sokan egyszerűen felélték a kárpótlást, nem tudtak újra megkapaszkodni a mezőgazdálkodásban. Néhány 30-40 hektáros családi üzem jött létre, amiket jelentős állami támogatással gépesítettek. Az elkövetkező évek adnak majd választ arra a kérdésre, hogy a fentebb bemutatott előzmények után merre vezet tovább a nagytárkányi mezőgazdaság útja.

Adatközlők

Borovics József (1932), Gönci Béla (1930), Jabrik József (1937), Jabrik Józsefné (1938), Kopasz Sándor (1931), Kopasz Sándorné Kaszás Anna (1937), Mezei Júlia (1931), Nagy Árpád (1932), Nagy Árpádné Tárczi Margit (1932), Rinkács István (1928), Rinkács Istvánná Danko Mária (1934), Szabó Árpádné (1932), Tárczi Antalné (1922).

Irodalom

Andrásfatvy Bertalan

1963 Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. Értekezések. Pécs 271-305. p.

2001 Gyümölcskultúra. In Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Budapest, 493-527. p.

Balassa Iván

1999 A gabona kézi vetése Magyarországon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII, 1011-1063. p.

2000 A gabona vetőmag kiválasztása és előkészítése. Agrártörténeti Szemle 1-2. szám, 11-62. p.

331