Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
Die Schule in Nagytárkány hielt sich sogar in den schwierigsten Zeiten fest an die Grundidee von Comenius: „Jedes Kind soll sich die Grundkenntnisse in seiner Muttersprache aneignen". Neben der Bewahrung der Muttersprache passt sich die heutige Schule den veränderten Umständen, den Forderungen der Zeit an. Die außerschulische Bildung kann seit der Wende des 20. Jhs verfolgt werden. Bis zu den 50er Jahren waren die traditionellen dörflichen Anlässe, später die Veranstaltungen der so genannten sozialistischen öffentlichen Bildung charakteristisch. Die öffentliche Bildung wurde zur Zeit der aufregenden historischen Wende, in den 90er Jahren, reger. Hauptträger der Bildung war die örtliche Organisation des ungarischen Kulturverbandes, Csemadok, die im Jahre 1949 gegründet wurde. Das Volksliedensemble „Tisza" war der bekannteste Repräsentant des kulturellen Lebens. Die Gemeinde zeichnet sich durch Veranstaltungen aus, die die Dorfgrenzen überqueren: „Begegnung der Tárkányer", Nagytárkányer Kulturelle Tage, Neujahrskonzerte in der römisch-katholischen Kirche, usw. Seit September 2000 erscheint regelmäßig die Monatszeitschrift des Dorfes („Visszhang" = Echo). In den letzten Jahren entstanden im Dorf mehrere Statuen und Denkmäler. Die Abhandlung endet mit dem Kapitel „Beispielgebende Lebenswege in der Kultur des Dorfes“; hier werden Lebenslauf und Schaffen zweier hervorragenden Pädagogen vorgestellt, die für die Kultur des Dorfes Großartiges geleistet hatten. Melléklet Százvai István A nagytárkányi futball Községünkben 1945-től egészen az '50-es évek elejéig a futballpálya az ún. Disznólegelőn, a régi temető és a Tisza holtága mellett terült el. Adolf Taub (Iczag) vezetése alatt a játékosok, mint például Dobos János, Takács Pista, Brindzák József barátságos és serlegmérkőzéseket játszottak. A futballcsapatot a mérkőzésekre a helyi fúvószenekar kísérte el, amely a hazai mérkőzések előtt és közben játszott a csapatnak és a szurkolóknak. A zenekart Tesbér József vezette, Sanyi György helyi parancsnok vezényelte. Az '50-es évek elején a község futballpályáját áthelyezték a holtág másik oldalára, a Rosszkocsmával szembe. Ebben a csapatban futballoztak a faluban szolgálatot teljesítő fináncok is, mint például Habronyi, Tóczik, Megyesi F., Ternyila L., Juhász S., Ternyila J., Petrik F., Petrik Antal. Előfordult, hogy a labda meccs közben „defektet kapott” (kiszakadt), akkor Nagy Sándor cipész helyben kijavította vagy megvarrta. Itt a Tisza partja közel volt, és ha a labda beleesett a vízbe, a csónakban várakozó fiatalok hozták vissza a pályára. Ebben az időszakban olyan csapatokkal játszott községünk, mint Nagymihály és Királyhelmec. A helyi bajnokságok az '50-es évek végén már a Fuksz-majorjában kezdődtek, mivel ide helyezték át a futballpályát. Ebben a csapatban játszott továbbá Ignácz József, Tóczik, a kapus Ardai, akinek ha nem volt dolga, felült a kapufa tetejére és onnan kiáltott, hogy újságot a kapusnak. Közben jött az új generáció, többek között Balia Pista, Ricsák István, Krupi Károly, a '60-es évek elején a három Pagacsár, András, János, József és Takács Sándor. Ez a csapat a szövetkezet védnöksége alatt Kapcela József vezetésével játszott. A gondnok Török János volt. A bajnokságra teherautóval jártak, és ekkor kezdtek a csapatban a Slivka testvérek, Pali, Laci, Miklós, Jabrik József, Fodor Zoli és a kistárkányi vendégjátékosok is. Ebben az időszakban a nagytárkányi ifjúsági csapatnak nem akadt ellenfele. A csapat tagjai: Szoták Zoli, Terebesi József, Ádám Józsi, Szekerkai 271
