Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
szakítás nélkül folytatta pedagógiai pályafutását. Rendszeresen tartott népművelési előadásokat, és kivette részét a szociális-karitatív munkából. Az 1930-as évek elejére változik a tanítás rendszere, ugyanis a felekezeti iskolák mellé 1930-ban községi elemi iskola létesül. Az oktatást úgy szervezik, hogy a 6 (később 8) osztályból egy osztályt (évfolyamot) a római katolikus, egy osztályt (évfolyamot) a református iskolában járnak ki a gyerekek. Hogy melyiket, az többször változik, de általában az első és második osztályt. A többit a községi (állami) iskola vállalja fel, többnyire összevont tanulócsoportokkal. Az 1931/32-es tanévben például volt 4 osztály, két felekezeti, és egy községi iskola két összevont osztállyal. A tanulók száma ekkor 177 fő. További változás, hogy az 1920-as évek közepétől 1 osztályos szlovák iskolát is szerveztek, de ide csak csekély létszámmal iratkoztak be tanulók. Az akkori jegyző felesége, Matkovóikné volt a tanító. Az 1930-as évek tanítói: id. Branna József a katolikus, Kuthy Anna a református iskolában, míg a községi iskolában ifj. Branna József, Tóth István, Majtényi Márta és Komlósi József tanítottak. 1938 novemberétől Nagytárkány az I. bécsi döntés alapján ismét visszakerült Magyarországhoz. Ez az állapot éppen hat évig tartott. Ezekről az évekről, pontosan 1941-ből teljes körű iskolafelmérés maradt ránk a nagytárkányi elemi iskolákról.4 A bodrogközi járáshoz tartozó községben 3 iskola működött: 1. Községi Elemi Népiskola, melynek fenntartója Nagytárkány község. Az iskolafelügyelő Bányai György, székhelye Királyhelmecen van. Az iskolaszék elnöke Szmrecsányi Elek. Tanítási nyelve: magyar. Az iskola Steinberger Lipót épületeiben működött, ezért a község 230 pengő bérleti dijat fizetett neki. Az épületek viszonylag jó állapotban voltak, saját kútjuk, ivóvizük volt. A 3 tantermet fával és szénnel fűtötték. Bútorzata teljes, de a felszerelések közül hiányzott Magyarország és Zemplén vármegye hegy- és vízrajzi térképe. 4 tanítói álláshelye közül jelenleg 3 van betöltve, 1 rendes, 1 helyettes és 1 kisegítő tanerővel. Az iskolában rajtuk kívül 1 napibéres szolgát alkalmaznak. A 3 tanteremben váltakozó oktatás folyik, azaz délelőtt és délután is tanítanak. Az V—Vili. osztályokban, amikor sürgős gazdasági munkák vannak (ősszel és nyárelőn), gyakran lerövidítik a szorgalmi időt. Az iskolaigazgató Tárkányi József, 1911-ben született, nős, 3 gyermeke van. Fizetése 222 pengő, az V-VI. osztályt tanítja, 72 gyermek van a két osztályban. A másik tanító Bodák József, nős, gyermektelen, fizetése ugyanennyi, 47 gyermeket tanít a III. osztályban. Tárczy Mária helyettes tanító hajadon, 20 éves, 39 gyermek van a keze alatt a IV. osztályban. A VII—Vili. osztály tanítója, Tárczy Béla „most van választás alatt", itt 62 fő a tanulói létszám. A községi elemi iskola összlétszáma tehát: 220 fő. A tanköteles korú gyermekek (a 6. életévüket betöltötték) mind be vannak írva. 21 tanuló túlkoros. A tanulók táplálkozása 35%-ban jó, 65%-ban gyenge. Ruházatuk 10%-ban jó, 40%ban gyenge, 50%-ban rossz. Tan- és írószerekkel való ellátásuk 45%-ban jó, 40%-ban gyenge, 15%-ban rossz. Az első elemi osztályt a római katolikus isko-4 Zemplén Vármegye Levéltára, Királyi Tanfelügyelőségi Iratok 252
