Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században

18. Táblázat: Nagytárkány lakosságának vallási megoszlása 2002-ben

Vallás

Férfiak

Nők

Összesen

Római kát.

462

468

930

68,6%

69,7%

69,2%

Görög kát.

52

61

120

7,7%

9,1%

8,9%

Református

112

101

213

16,6%

15,1%

15,8%

Evangélikus

11

15

26

1,6%

2,2%

1,9%

Pravoszláv

1

3

4

0,1%

0,4%

0,3%

Metodista

2

1

3

0,3%

0,1%

0,2%

Jehova Tanúi

6

9

15

0,9%

1,3%

1,1%

Nincs vallása

16

10

26

2,3%

1,5%

1,9%

Nem tudja

4

3

7

0,6%

0,4%

0,5%

Végigtekintve a felsorolt adatokon, összegzésként a következőket érdemes kiemelni: Népességszámát tekintve Nagytárkány a XVIII. században a Bodrogköz településeinek sorában a középmezőnybe tartozott. Magyar nemzetiségű lakói többségében római katolikusok voltak, de reformátusok s görög katolikusok is éltek a faluban. A XVIII. század végén szórványként néhány ruszin család telepedett meg itt. Ők nyelvükben, tudatukban hamarosan magyarrá váltak, de görög katolikus vallásukat megőrizték. A XIX. század első felében lassan, majd a közepén gyorsan növekedett a település lélekszáma. Eközben alaposan megváltozott a vidék, változtak a szokások. Szabályozták a Tiszát, a közeli Ágcsernyőben vasútra lehetett szállni. Az állattenyésztés, a halászat, a csíkászat mellett egyre inkább a szántóföldi művelés vált jelentőssé. A földművesek mellé kereskedelemmel foglalkozó zsidók költöztek. A XIX. század második felétől a magas természetes szaporodás, az elszegényedés s a boldogulás reménye sokakat amerikai kivándorlásra vagy ottani munkavállalásra ösztönzött. A szerencsével jártak itthon földet vásároltak, házat építettek, gazdagították a falut.

Az I. világháborút követően a terület Csehszlovákiához került, s szlovák, ruszin telepesek érkeztek a faluba. Ők lettek a hivatalok és a rendvédelem dolgozói, de jöttek földművesek is. Általuk jelentek meg az evangélikusok a településen. A magyar iskola tovább működött, a falu nyelvében magyar maradt, őrizte szokásait. 1938 és 1944 között újra Magyarország polgárai lettek az itteni magyarok. A frissen beköltözöttek elhagyták a falut. Az Európán végigsöprő náci terror Tárkány zsidó lakóit is elérte, elhurcolták őket a megsemmisítő táborokba 1944-ben.

Egy újabb határváltozás után, 1945-49 között a magyarságot megkülönböztetés, kényszermunka sújtotta. Magyarságukat akarták megtörni, de kitartottak. Megmaradtak magyarnak, s római katolikusnak.

A falu lakossága 1960 óta folyamatosan csökken, miként a Bodrogköz magyar s szlovák oldalán egyaránt. Nincs munka, elmennek a fiatalok. Nagytárkány

175