Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
Dombaj). Az 1938-ban és 1941-ben egységesen magyar települést mutató statisztikai adatokat (96-97%) csak 2002-ben sikerül megközelíteni. Csak a közelmúltban lett újra 90%-ot meghaladó a magyarság aránya az anyanyelvi statisztikában (17. táblázat). A második világháborút követő, reszlovákizáció által érintett eredményeket nem számítva, 1980-ban a legalacsonyobb a településen a magyarság aránya, 82,8%. 1970-ben és 1991-ben magasabbak az értékek. Napjaink 90%-ot meghaladó eredménye mutatja, hogy Nagytárkányban a 85 évvel ezelőtti határváltozások és a reszlovákizáció ellenére sikerült megőrizni a település egységes magyar jellegét. A magyar anyanyelvet vállalók ma is azt válaszolják, hogy a családban, a munkahelyen, a faluban a magyar a mindennap használt nyelv. A szlovákot - akár a szlovák nyelvű iskola - ellenére is közepesen vagy gyengén beszélik és ritkán használják. Természetesen vannak, akik jól beszélik az állam nyelvét, de akad olyan is a településen, aki nem beszél szlovákul. Gyermekeik anyanyelve magyar. Magyar tannyelvű iskolába járatják őket. Magyar nyelven hallgatnak televíziót, rádiót. 1945/1946-ig működtek a magyar iskolák a településen. (Volt egy katolikus,37 egy református és egy községi intézmény, 70 gyerek tanult ezekben.38) A Beneš-dekrétumokat követve bezárták őket, s csak 1950-ben volt újra lehetőség magyar iskola indítására. Először csak az első 4 osztállyal működött, később kiegészült teljessé, s máig 9 évfolyamon van lehetőség magyar iskolában tanulni a településen. Ebben 1955/56-ban kezdődött meg a rendszeres szlováknyelv-tanítás. A magyar iskola 1946-os bezárása után szlovák iskola szerveződött Nagytárkányban, ez a magyar iskola 1950-es újraindulása után is fennmaradt, egészen 2003-ig. Az 1960-as évektől folyamatosan nőtt a szlovák iskola diákjainak száma. Rábeszélték a szülőket, hogy a továbbtanulás, a munkahely végett célszerűbb ide íratni a gyerekeket. Az 1990-es években változott meg a helyzet, a tárkányi gyerekek nagyobb része ma magyar nyelvű oktatásban vesz részt. 2003-ban a szlovák tanítónő felmondása eredményezte az összevont rendszerben működő szlovák iskola megszűnését. Az itt tanuló diákok egy része átiratkozott a magyar iskolába, vagy bejár Tiszacsernyőbe (Čierna nad Tisou). Az ottani magasabb oktatási színvonalú szlovák iskolában már korábban is tanultak tárkányi gyerekek. Jelenleg 42 gyerek tanul esernyőben, három Bélyben (Biel), 204-en a helyi magyar iskola növendékei.39 A II. világháborút követően mindig jelentős, 10%-ot meghaladó a szlovák anyanyelvet vállalók aránya Nagytárkányban, legmagasabb 1980-ban (268 fő - 16,2%), legalacsonyabb 2002-ben (105 fő - 7,8%). A szlovákok részben a Kolónia két világháború között beköltözött lakói, részben vegyes házasság révén szlovák településekről ide költözők. A Kolónia lakói 1938-ban, a Magyarország37 Ebben az iskolában dolgozott egy szlovák tanítónő, szlovák oktatás is volt. 38 Vaszi Mária tanítónő visszaemlékezőseiből. Ő Szegeden végzett a Tanítóképzőben, és 1940-ben ide került az iskolába, ahol 1946-ig taníthatott. Az iskola bezárásakor elbocsátották. 1950-51- ben Kistárkányban tanított, 1951-ben visszatért Nagytárkányba, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott. 39 2004-es adatok 172
