Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
adatok között is külön feltüntették a külföldön távollevőket. Pl. Nagytárkányból 1900-ban 85 személy, a lakosság 7,7%-a,181910-ben már 174 személy,19 a lakosság 15,5%-a tartózkodott külföldön; valójában részese lett a kivándorlás folyamatának. 1902-ben a kivándoroltak száma 140 fő (a lakosság 12,5%-a), köztük 3 család (Legenyei 1903, 12). 1900-1902 között volt a legnagyobb mértékű a távozás Nagytárkányból. A kivándorlás okaként az elégtelen kereseti lehetőségeket, a sok adósságot, a vagyonszerzést és az építkezés (külön portára vágytak, önálló otthont akartak építeni) lehetőségét említették. A földbirtokok átlagosan 2 hold nagyságúak. Közlegelőjük nincs, földet részesművelésre nem kaptak. A felnőtt népesség legnagyobb arányban napszámosként kereste kenyerét. Ugyancsak 16% körüli a különböző évi bérért dolgozó szolgálók aránya. A létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság körükben a legnagyobb. Nem sokkal jobb a helyzete a saját földjén gazdálkodó földműveseknek sem (7. táblázat). A bő gyermekáldás a telkek elaprózódásához, a családok elszegényedéséhez vezetett. A nagyarányú kivándorlást jól mutatja, hogy a születések magas száma ellenére nagyon lassú a népesség növekedése Nagytárkányban. A népesség kor szerinti megoszlása is bizonyítja, hogy az 1869 körül születettek fiatal felnőttként kisebb arányban vannak jelen a település népességében. 18-20 évesen sokuk a tengerentúlra indult. Elsőként a férfiak vállalkoztak a kivándorlásra. Kimutatható ez a nemek szerinti megoszlásban is (10. táblázat). A korábbi férfitöbbséget a XIX. század második felében stabilan a nők magasabb aránya váltotta fel. A kivándorlásba bekapcsolódó nők és egész családok révén azonban nem beszélhetünk egészségtelen arányok kialakulásáról. Demográfiai szempontból nagyon sokat változott ez a falusi társadalom a vizsgált időszakban. A javuló körülmények, a növekvő élettartam következtében növekvővé vált a 60 éven felüliek aránya (9. táblázat). Ugyancsak ennek következménye az özvegyek növekvő aránya (különösen a nők körében). 9. Táblázat: Nagytárkány népessége életkor szerint, 1869-2002 Év Életkor 0-14 éves 15-39 éves 40-59 éves 60 év fölött Összlakosság 1869 410 43,8% 344 36,8% 151 16,1% 31 3,3% 936 1900 468 42,3% 375 33,9% 189 17,1% 75 6,8% 1107 1910 442 39,5% 389 34,7% 207 18,5% 82 7,3% 1120 1938 547 36,8% 564 37,9% 254 17,1% 122 8,2% 1487 2002 225 16,7% 498 37,1% 327 24,3% 294 21,9% 1344 18 1900. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. I. kötet. Budapest, 1902. 19 1910. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 42. kötet. Budapest, 1912. 161
