Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Takács Péter: Nagytárkány 1770 - 1848 között

Korcsmát, mint eddig, egy negyedévig - Szent Mihály naptól karácsonyig - tarthatott a falu, nem lévén szőlőhegye a lakosoknak. Robotolniuk az urbárium szabályai szerint kellett, teher alá két ökröt és a saját szekerüket adva. Szántáskor azonban négy ökörrel, saját ekéjükkel, boronájukkal kellett kiállniuk. Akik nem rendelkeztek négy ökörrel, cimboráivá társat kerestek a szántáskor rájuk rótt robot teljesítéséhez, s egy nap igás robotot két nap alatt teljesfthettek. A földesúr aratáskor, szénakaszáláskor és a hegyaljai szüretek alkalmával kétszeresen követelhette nagytárkányi alattvalóitól a robotot.

Az úrbérrendezés során 1774-ben a falu megtelepedése óta - nem számítva Nagy Lajos 1351-es dekrétumát - államilag első alkalommal szabályozták a földesúr-jobbágy viszonyt Nagytárkányban úgy, hogy általánosságok helyett ezúttal családi mélységig avatkozott az államhatalom a földesúr-jobbágy viszonyba. Az önkényt, a földesúri, gazdatiszti szeszélyt, az évszázadok alatt kikristályosodott hagyományt ezúttal felváltotta a jogi szabályozás. Nagyatárkány esetében ez azért lényeges, mert korábbról sem urbáriumot, sem contractust nem ismertek a falu földesúri fennhatóság alatt élő lakói.

A falu választott bírója és esküdttársai 1772-ben az alábbiakat vallották Nagytárkány jobbágy- és zsellérközösségéről ésaz adó alá eső, de a faluvallatáskor pusztán álló telkekről.

Előzetes összeírás

Földesúr neve

Telek

száma

Jobbágy

Száma

Beltelek p. m.

Szántó p. m.

Rét

Kaszáló13

Gróf Sennyey Imre14

Örökös 4

4+1

5 Ya78

37

Szabad 6 %4+4

5 %58

27

Báró Sennyey László

Örökös 2 'A

2+1

2 Yi

32

9

Szabad 1

2

1 Ya17

5

Zsellér 1 'A

3+2

2

14

6

Báró Dőry Lászlótól Mislei András sótiszt által bérelt telek

1

1

9

3

Pléb. Szloszarik István

Zsellér

1

y2-Összesen:

16 V.Jobb. 12 deserta 8 zsellér 4

18

208

87

13 A rét Nagytárkányban minden esetben néha kétszer kaszálható - amikor szigorú rendtartás van a határban, s a rét legeltetési tilalmát sem a nemesek, sem a jobbágyok nem szegik meg, vagy nem kényszerülnek megszegni.

14 Gróf Sennyey Istvánnak három egész telkes (Szakács István, Has István, Jaczkó Sándor), egy féltelkes (Szakács Mihály) örökös jobbágya és egy fél teleknek minősülő örökös jobbágy által elhagyott desertája volt. Szolgált a birtokrészén négy egész telkes szabad menetelő jobbágy, s összeírtak a birtokrészén három fél- és egy ľ nagyságú szabad menetelüek által elhagyott beltelket. Az örökösök beltelke a desertával együtt összesen 5 14 pozsonyi mérőt tett ki. A szabad menetelüek beltelke - a desertákéval együtt - összesen 5 lA pozsonyi mérő volt. Sem a beltelkek, sem a szántók, sem a rétek nem voltak egyformák, sem az örökös jobbágyok, sem a szabadmenetelűek által usuáltak. A beltelkek a fél és 2 pozsonyi mérő között ingadoztak, a szántók a 6 és 36 pozsonyi mérő között. A legnagyobb - örökös által usuált - szántó 36 pozsonyi mérő, a legkisebb 6 p. m. A legnagyobb - szabadmenetelű által usuált - szántó 12 p. m., a legkisebb 8 p. m. Hasonló szóródás tapasztalható a rétek területén is.

134