Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
gyűlési követének - Olgyai Titusznak és Bartal Jánosnak - végtudósítása mellett ünnepélyesen kihirdették a szentesített törvényeket, megválasztották a 334 tagú állandó bizottmányt, és ugyanakkor megtárgyalták a választókerületek kialakítását is.21 A közgyűlés után május első hetében a megyei bizottmány tagjai sorra járták a megye településeit, és ünnepélyesen kihirdették az országgyűlés törvényeit. Nádszegre május 2-án érkezett a megyei küldöttség. Másnap reggel ünnepélyes szentmisét tartottak, és megáldották a nemzeti zászlót. A templomból a tömeg Kossuth Lajost éltetve a községházára vonult, ahol tovább folytatódott az elnyert szabadságjogok ünneplése.22 A megyei választásoktól nagyobb jelentőséggel bírt az első népképviseleti alapon történt országgyűlési képviselő-választás. Az 1848:5. te. alapján választójogot szerzett minden huszadik életévét betöltött férfi, aki a törvény 2. §-a szerint meghatározott vagyonnal rendelkezett. A vagyoni cenzus az értelmiségiekre nem vonatkozott. A passzív választói jogot a törvény a magyarul beszélő, 24. életévüket betöltött férfiakra vonatkoztatta. Pozsony megye Nagyszombat, Szentgyörgy, Bazin és Modor szabad királyi városokkal a törvény 5. §-a szerint nyolc követet volt hivatott küldeni a pesti képviselőházba. Ugyanakkor Nyitra megye Szakolca szabad királyi várossal 11-et. A Mátyusföld Pozsony megyei területének választói a galántai, a nagyszombati, a szenei és a somorjai, míg a Nyitra megyeiek a vágvecsei székhelyű választókerületben adhatták le voksaikat. A történelmi eseményre - amikor is az addig politikai jogokkal nem rendelkezőjobbágyok, iparosok, értelmiségiek először kaptak teret a köz ügyeinek alakításában - a vágvecsei kerületben június 24-én, míg a többi említett helyen 1848. június 19-én került sor. Május végén, június elején a két vármegye területén megkezdődött a választók összeírása. Az összeírást a megyei közgyűlés tagjaiból kialakított központi választmány kerületenként végezte. A rendelkezésünkre álló források szerint Pozsony megyében az összlakosság 8,2%-ának volt választóijoga. Ettől jóval magasabb volt az arány a vágvecsei kerületben, ahol a 29 település összlakosságának 10,3%-a rendelkezett választójoggal.23 1. táblázat. A választók száma kerületenként Választókerület A választók száma Galánta 2300 Nagyszombat 2601 Somorja 2455 Szene 2560 Vágvecse 3428 A választókerületek kialakítása és a választók összeírása után a központi választmány a választások határnapját a vármegye nyolc választókerületében 1848. június 19-re tűzte ki. A választások napján a felsorolt nyolc kerületből három helyen - ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással juttatták az adott jelöltet képviselőházi mandátumhoz, például Somorján. A reggel kilenc órára kitűzött válasz97
