Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Strešnák Gábor: A Mátyusföld újkori nemes társadalma
29. A volt nebojszai Balogh-kastély A kuriális nemesi telkekből gyakran egész településrendek jöttek létre. A középkorban az ilyen falvakat nem ritkán csak egy-két család alkotta. Ezek száma természetesen az újkorban a kúriák feldarabolódásával egyenes arányban növekedhetett. A kuriális falvak lakói - előjogaiknál fogva nem tartoztak földesúri joghatóság alá, közösségükön kívül legtöbbször kollektiven léptek fel. Szabadon választott elöljáróságuk (esküdtek), valamint a közösség végrehajtó hatalmát képviselő hadnagy és a tizedesek a falu belső közigazgatását és elsőfokú ítélkezését végezték. Fellebbviteli bíróságuk a megyei törvényszék volt. A kuriális falvak száma Magyarországon aránylag magas volt, 1720-ban számuk elérte az 1200-at.20 Pozsony megyében elsősorban a Csallóközben találkozhatunk ilyen típusú településekkel. Tisztán kuriális falvakról a Mátyusföldön a 17-18. században viszont már nem nagyon beszélhetünk. Inkább az ezek alapján és önkéntes alapon kompossessorátusokba szerveződő elszegényedett birtokos nemesek által alkotott felemás faluközösségek fordultak elő. A tisztán kuriális falvak felhígulásához a Pozsony megyében észlelhető nagymértékű migrációs hullámok is hozzájárulhattak. Talán ez lehet az oka annak, hogy míg a helyi megyei összeírások kuriális telkekről elég gyakran értekeznek, kuriális falvakról annál ritkábban, inkább a „nemes település” (possessio nobilitari) kifejezést használják.21 Mátyusföld Pozsony megyei részének települései közül például 1735-ben ilyennek számított Pusztafödémes, Rété, Magyarbél, Kosút. A pusztafödémesi 45 nemes család ekkor 31 házhelyen lakott, ebből 21 család egész ház (kúria) tulajdonosa, a maradékot pedig két-két család lakta. Egy ház félig befejezett állapotban volt. Az itt élő kisnemesek házukon kívül 2-3 tehénnel, vagy más marhával rendelkeztek. Egyedül Varga Ádám tartott 30 juhból álló nyájat, ezenkívül pedig 6 malom tulajdonosa volt. A nemesek többsége saját telkéhez tartozó jószágán gazdálkodott, de néhányan közülük kézművességből tartották fenn önmagukat és családjukat. Az összeírás Balogh János és Csakanik Márton csizmadi81
