Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Novák Veronika: A Mátyusföld a törökök szomszédságában és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

22. A vágsellyei katonai erőd terve Az erődítmény beolvadása a városba persze újabb bonyodalmat okozott a föl­desúrnak, a nagyszombati egyetemnek és természetesen maguknak a város la­kóinak is. Az erődön kívül található gazdasági épületekből a törökök megtorlás­képpen a földesúr több ezer marháját elhajtották. Az erődben lakó katonák, va­lamint a Sellye földesura közti kapcsolatban komoly bonyodalmat okozott Kollonics Lipót bécsújhelyi püspök és a magyar udvari kamara elnökének láto­gatása az erődben 1684 decemberében. A magas rangú udvari főméltóság ugyanis szabadságot adott a város lakóinak és az erődben levő katonáknak, fel­szabadította őket minden jobbágykötelességük és minden adó alól. A nagy­­szombati egyetem rektora, Gribóczi Mihály tiltakozott az ilyen eljárás ellen, mondva, hogy a sellyeiek az ő alattvalói, és a katonai erődben élők is kötelesek a földesúrral kötött egyezséget megtartani. A kollégium tiltakozására 1675. jú­nius 12-én került sor. A tiltakozás ellenére az uralkodó Lipót császár 1675. ok­tóber 6-án a Kollonics által előterjesztett kiváltságlevelet kiadta, ebben azonban már nem az egész lakosság számára, hanem a sellyei erőd katonáinak (nemze­tiségre való tekintet nélkül), lovasoknak és gyalogosoknak egyaránt. Ezeket min­den adóktól, pénzbeli és egyéb kötelességektől az oklevél értelmében felszaba­dította. A király kiváltságlevele Pozsony megye közgyűlésén sem találkozott megértéssel, hiszen ekkor tömegszámra érkeztek hozzájuk a Pozsony megyei falvak panaszai az erődben állomásozó és onnan ki-kicsapongó katonákra. Po­zsony megye még 1676 augusztusában is elhalasztotta a kiváltságlevél kihirde­68

Next

/
Thumbnails
Contents