Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Novák Veronika: A Mátyusföld a törökök szomszédságában és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

22. A vágsellyei katonai erőd terve

Az erődítmény beolvadása a városba persze újabb bonyodalmat okozott a földesúrnak, a nagyszombati egyetemnek és természetesen maguknak a város lakóinak is. Az erődön kívül található gazdasági épületekből a törökök megtorlásképpen a földesúr több ezer marháját elhajtották. Az erődben lakó katonák, valamint a Sellye földesura közti kapcsolatban komoly bonyodalmat okozott Kollonics Lipót bécsújhelyi püspök és a magyar udvari kamara elnökének látogatása az erődben 1684 decemberében. A magas rangú udvari főméltóság ugyanis szabadságot adott a város lakóinak és az erődben levő katonáknak, felszabadította őket minden jobbágykötelességük és minden adó alól. A nagyszombati egyetem rektora, Gribóczi Mihály tiltakozott az ilyen eljárás ellen, mondva, hogy a sellyeiek az ő alattvalói, és a katonai erődben élők is kötelesek a földesúrral kötött egyezséget megtartani. A kollégium tiltakozására 1675. június 12-én került sor. A tiltakozás ellenére az uralkodó Lipót császár 1675. október 6-án a Kollonics által előterjesztett kiváltságlevelet kiadta, ebben azonban már nem az egész lakosság számára, hanem a sellyei erőd katonáinak (nemzetiségre való tekintet nélkül), lovasoknak és gyalogosoknak egyaránt. Ezeket minden adóktól, pénzbeli és egyéb kötelességektől az oklevél értelmében felszabadította. A király kiváltságlevele Pozsony megye közgyűlésén sem találkozott megértéssel, hiszen ekkor tömegszámra érkeztek hozzájuk a Pozsony megyei falvak panaszai az erődben állomásozó és onnan ki-kicsapongó katonákra. Pozsony megye még 1676 augusztusában is elhalasztotta a kiváltságlevél kihirde68