Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Novák Veronika: A Mátyusföldi települések okleveles források tükrében

nak és Györgynek adta zálogba, majd 1438-ban nekik adományozta. Vezekény tehát a 15. századtól a semptei uradalom része volt, a 16. században fgy a Kanizsaiak, Thurzók, majd Bátori András volt a földesura.18

Nyék első fennmaradt írásbeli említése 1217-re tehető (Nek alakban), Burin nevű település határleírásában. Nyék a 13. század elején királyi birtok lehetett, mivel 1245-ben IV. Béla király a pozsonyi vár szállásadó jobbágyainak Nyék nevű földjét Moch fia, Péternek és testvéreinek, valamint Chuguer fia, Péternek és testvéreinek adományozta azon érdemükért, hogy a pozsonyi várban saját költségükön tornyot építettek és annak védelmét biztosították. Később 1266-ban Majtény határainak leírásában olvashatjuk Nyék nevét. Több nemesi család lakta, köztük a Kürtiek és az Elefántiak is. Az utóbb nevezettek többször perlekedtek nyéki és annak szomszédságában levő birtokaik miatt. 1438-ban Kürti Beke fia, János magvaszakadtával nyéki birtokát Albert király a Rozgonyi Simon fiainak adományozta. A század végén már a semptei várbirtokhoz tartozott Nyék is. E birtok részeként több földesurat cserélt.

Kürt első ízben Nyék határleírásában szerepel 1245-ben Curtv alakban. 1260- ban a Hont-Pázmán nembeli Buken fia, Buken birtoka volt. Az ő birtokaként említődik a falu még 1297-ben III. András király oklevelében, majd a 14. század elején is. Már 1327-ben birtokosok voltak a faluban a Vízkeleti család tagjai is. 1437-ben Kürti Beke fia, János magvaszakadtával Kürtöt Zsigmond a Rozgonyi családnak adományozta. Később Albert ezt az adományt megerősítette. Kürt nagy része a 15. században a semptei várbirtok tartozéka lett, de birtokrészük volt a faluban a bazini és a szentgyörgyi grófoknak is.

Vízkelet első írásos említése 1297- ből maradt fenn, amikor III. András Berencsi István ősének, Bugár fia, Mártonnak adományozta. A település Kosúttal alkotott egy nagyobb egységet, az 1297-es oklevélben Wyzkeleth Kosod néven szerepel. Később Kürti Beke fia, Jánosnak is volt itt birtoka, de 1423- ban Vízkelet mint királyi birtok említődik, amely a pozsonyi várhoz tartozik. Hasonlóan a környező településekhez 1437-ben a Rozgonyi család kezébe kerül zálogbirtokként. 1439-ben mint a semptei vár tartozéka említődik. E birtok részeként a Rozgonyiak után a Kanizsai, a Henczelffy majd a bethlenfalvi Thurzócsalád birtokába került még 1526 előtt.

17. Másoló szerzetes

56