Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása

49 Beke Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). Budapest, 1994, 248.

50 ŠA B. ŽB I. Conscriptio Individuális Locorum Anno 1785.

51 Galántai Városháza. Székács István hagyatéka.

52 Hudi József: Veszprém mezőváros nemesi községének önkormányzata a 18-19. században. In: Rendi társadalom - polgári társadalom. 4. Debrecen, 1995, 115.

53 Csizmadia i. m. 56.; Melníková i. m. 49.; Novák V. i. m. (Vágsellye) 78-79.

54 Novák, Jozef: Slovenské mestské a obecné erby. Bratislava, 1972, 145-345.; Nováková, Veronika: Pečate miest a obcí v regióne Galanty a Šále. Štátny okresný archív v Šali. é. n. 9-45.

55 Forrás: Lexicon locorum 1773\ Fényes Elek: Magyarországgeographiai szótára. Pest, 1851. Jelmagyarázat: X - igen, - - nem.

56 Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969, 92-95.; Sokolovský, Leon: Správa stredovekej dediny na Slovensku. Bratislava, 2002, 60-70.

57 ŠA B. ŽB I. AC 1769 F 5 N 41.

58 Rebro, Karol: Urbárska regulácia Márie Terézie a poddanská úpravy Jozefa II. Bratislava, 1959, 501-510.

59 Sokolovský i. m. 65.

60 Bukovszky László: A községi önkormányzatok alakulása a 18. század végétől 1945- ig. (Kézirat.)

61 Slovenský národný archív v Bratislave. Panstvo Šintava-Čeklís. lelt. sz.l31.

62 Novák i. m. In: Farkasd. 67-72.

63 Az 1832/36-dik évi országgyűlési törvény Czikkel. Pozsony, 1836.

64 Lackovich Béla: A községekről szóló törvény magyarázata. Budapest, 1901, 16.

65 Ember i. m. 574.: Mezey i. m. 137.; Odor Imre: Kurialista nemesek és települések a késő-feudalizmuskori nemesi összeírásokban. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Gyula, 1989, 33.

66 Novák Veronika: Nemeskajal története az első írásos emléktől 1848-ig. In: Pukkai László (szerk.): Kajal - Nemeskajal. Nitra, 1997, 6-9.; Püspöki i.m. 169-170. Az 1550-ben végzett határjárások szerint Borsa, Rété és Mácséd nemesi falvakként szerepelnek az oklevelekben.

67 Odor i. m. 36.; Kosa László: Hét szilvafa árnyékában. Budapest, 2001, 135.; Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII-XIX. századból. Veszprém, 1999, 4.

68 Magyarország népessége a Pragmatica sanctio korában 1720-1721. Budapest, 1896. Magyar statisztikai közlemények. XII. kötet. 100-103.

69 Kosa i. m. 134.

70 Hudi i. m. 9.; Kosa i. m. 137-138.

71 Lásd a 63. sz. jegyzetet.

72 Odor i. m. 40.; Hudi i. m. 3-10. Kutatásunk során eddig nem találkoztunk a régió kuriális falvaira vonatkozó statútummal.

73 Hudi József: A nemesi (curialista) község önkormányzata kutatásának levéltári forrásai. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 2. 230.

74 Nováková, V. i. m. (Pečate) 7.; Novák, J. i. m. 145-345.

75 Pozsony vármegye Hivatalos Lapja. XIX. évf. (1910) 27. sz.

43