Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön

39 Galántai Városháza. Székács István hagyatéka. A közbirtokosság 1851. március 27-i ülésének jegyzőkönyve.

40 Galánta és Vidéke, 1898. 13. sz.

41 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 1999, 510.

42 ŠA N. NŽ I. Hlavný župan. i. sz. 96/1899; A patika létrehozására lásd: Zeller Elemér: A farkasdi gyógyszertár kérdése. Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.

43 ŠA B PŠ. OÚ-G. i.sz. 1/1924 Prez. Hackenberger Benő 1922-ben kapott csehszlovák állampolgárságot.

44 A visszatért Felvidék és Ruténföld címtára. Budapest, 1939, 221.

45 ŠA B PŠ. 0Ú-Š. i.sz. XXI/562/1937.

46 Andorka Rudolf: A legpusztítóbb: a pestis. Élet és Tudomány, 1986. 16. sz.

47 Thuróczy i. m. 366.

48 Vende Aladár: Pozsony vármegye községei. In: Borovszy: Pozsony vármegye. 94-128.

49 Novák Veronika (szerk.): Nádszeg - múlt és jelen. Komárom, 2000, 20-21.; Végh András-Novák Veronika (szerk.): Galanta. Bratislava, 1987, 31.; Petrovič, Rastislav-Vrabcová, Eva (szerk.): Sered - dejiny mesta. Sered', 2002, 64.

50 Andorka i. m. A járvánnyal összevetve a harcok során „csak” kb. 80 ezer ember vesztette életét.

51 Acsády i.m.

52 J. Frater Zsuzsa: Az 1855. évi kolerajárvány Magyarországon. Budapest, 1980, 1-4. (Történeti statisztikai füzetek, 5.)

53 Nagy József: A cholera Nyitra megyében 1831-től 1874-ig. Nyitra, 1876, 15.

54 Uo. 20.

55 Uo.26.

56 Uo. 32. Vadovitsnak az volt a véleménye, hogy a kór csak abban az esetben ragályos, ha a halottat csak hosszú idő után temetik el.

57 Uo. 35.

58 J. Frater i. m. 9. A szerző megyei kimutatása jóval magasabb értékeket tartalmaz, mint Nagy József i. m.

59 ŠA N. Egyházi anyakönyvek gyűjteménye. A negyedi r. kát. és a református egyház halotti anyakönyvei. Nagy i. m. Negyeden 383 halottat tüntet fel.

60 Bukovszky László: Kolerajárványok a Galántai járásban. Kézirat, é. n. 5.

61 Nagy i. m. 31.

62 ŠA B. Egyházi anyakönyvek gyűjteménye. A zsigárdi r. kát. egyház halotti anyakönyve. 204. „Die 28-a Julii erupit in Zsigard cholera Morbus.” Például a galántai anyakönyvbe Thuróczy Zsigmond plébános a „Mensis Augustus Choleriensis", Kövér András kajali plébános pedig a „Mense Augustu - initim Cholera” bejegyzést írta.

63 Slovenský národný archív v Bratislvave. Panstvo Šintava-Čeklľs (a továbbiakban: P Š-Č). lelt.sz. 214. H-2. (Az információ közlését ezúton köszönöm Strešňák Gábornak.)

64 Uo.

65 Uo; Bukovszky László: Fogadalmi ünnep Taksonyban. A Hét, 1991. 35. sz. A kolerajárvány szerencsés kimenetelét dokumentálja a helyiek körében 1831 óta élő fogadalmi ünnep szeptember 14-én, Szent Kereszt Felmagasztalása napján.

66 Uo. lelt. sz. 214.

332