Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön
A közegészségügyi ellátás biztosításával szoros kapcsolatban volt a gyógyszertárak létrehozása. A középkorban az orvosok általában nemcsak a betegek gyógyításával, hanem a gyógyszerek eladásával is foglalkoztak, de a szabad királyi városokban már a 14. században önálló gyógyszerészekkel is találkozhatunk. Mária Terézia felvilágosult reformjai kihatottak a magyar gyógyszerészet fejlődésére is. 1738-tól a Helytartótanács állandó egészségügyi bizottságának megalakulásától a gyógyszertárak közvetlen állami felügyelet alá kerültek. A Helytartótanács 1799. évi rendeletével az újonnan alakuló gyógyszertárakat reál- és személyjogúakra osztotta.35 Az 1876:XIV. sz. törvénycikk a gyógyszertárakat mint közegészségügyi intézményeket az állam felügyelete alá helyezte. A koncessziós gyógyszertári engedély kiadásának feltétele a gyógyszerészmesteri oklevél volt.36 A Mátyusföld területén az első gyógyszertárak a régió mezővárosaiban a 19. század első felében jöttek létre. Megalakulásukban közrejátszott az a tény, hogy az adott települések közigazgatási funkciójuk mellett jelentős szereppel bírtak az egyes feudális uradalmak gazdasági irányításában is. A régió feltehetően első gyógyszertára (patikája) Szeredben alakult. Az 1820 körül megnyílt patika a Megváltóhoz (Salvator) nevet viselte.37 A volt mezőváros második patikájának (Szent Anna patika) megnyitása 1913-ban Szabó Jenő nevéhez fűződik. Galánta mezővárosban a 19. század első felének végén Karll Józsefnek (patikarius) volt gyógyszertára.38 A század utolsó harmadában Massányi Gézának és Wantoch Zsigmondnak is volt gyógyszertára a községben. Massányi a gyógyszerészet mellett szikvízgyártással is foglalkozott. A szűrt szikvizet „Sanitas” név alatt színes üvegekben forgalmazta. Viszonylag fiatalon, 46 éves korában 1898- ban hunyt el. Halála után az örökösök a szikvízgyárat eladták,39 a gyógyszertárat azonban fia, Géza egészen 1945-ig működtette. Vágsellye első gyógyszertárát szintén a 19. század második felében, 1872-ben Zeller István hozta létre/0 A Megváltóhoz címzett gyógyszertárat halála után Zeller-Déri Elemér, majd unokája Déri Aladár üzemeltette haláláig, 1943-ig. A 19. és a 20. század fordulóján több körorvosi székhelyen állt már gyógyszertár. A régió délkeleti csücskében Vágfarkasd nagyközségben az említett Zeller Elemér vágsellyei gyógyszerész kezdeményezte felállítását. A vágsellyei A Megváltóhoz címzett gyógyszertár farkasdi fiókjára a Belügyminisztérium 1899-ben adta meg az engedélyt/1 A magyardiószegi patika 1900-ban alakult. A gyógyszertárat 1912-től a rákosligeti születésű Hackenberger László, majd fia, Benő üzemeltette/2 1929-ben a patikát már Földes Ernő üzemeltette egészen 1945-ig/3 A vágsellyei V. számú egészségügyi kör székhelyén, Pereden a 20. század első harmadában szintén működött patika. Az Őrangyalhoz címzett gyógyszertár tulajdonosa özv. Thorma Károlyné volt/'1 Járványok A Mátyusföld népességét a századok folyamán a természeti csapások mellett több elemi csapás, járvány tizedelte meg. A 18. századig a pestis, majd a 19. században a kolera tartotta rettegésben az embereket. A pestis (döghalál, dög316
