Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A közegészségügy alakulása és jótékonysági intézmények a Mátyusföldön
föld észak-keleti és dél-keleti részén elterülő települések a nyitrai és az érsekújvári patikákat vehették igénybe. A Mátyusföld Pozsony megyei részén a vármegye hatósága csak a 18. század közepén fordított kellő hangsúlyt az egészségügyi ellátás biztosítására. 1768-ban a vármegyének átmeneti jelleggel nem volt főorvosa.6 A következő évben viszont a vármegyében működő sebészek és bábák felügyeletét az a Hódosi Skollanich József Ferenc látta el, aki a Helytartótanács 1770. október 4-én kiadott Regulamentum sanitatis (Az orvoslás szabályozása) szerzője volt.7 A szabályozás az egészségügyi közegek: a megyei orvos, a sebész, a bába és a gyógyszerész kötelességeit rögzítette. Annak ellenére, hogy 1768-ban a vármegyei főorvos tiszte nem volt betöltve, Pozsony vármegye Alsó-Külső járásában 9 sebész, felcser élt. A korabeli kimutatás szerint Galánta mezővárosban (oppidum) Bárdi Ferenc és Bajáki József, Nemeskosúton Aiserperger József, Vízkeleten Paulovics József, Tallóson Fiala József, Deákin Matyasovszky József és Szered mezővárosban Nagel Károly, Kettinger Ferenc és Somogyi Mihály végezte praxisát.8 Elmondható, hogy az alapvető orvosi ellátást biztosító sebészek a mezővárosokban és a jelentős számú nemes lakossággal rendelkező falvakban, uradalmi igazgatási székhelyeken éltek. Az uradalmi székhelyeken lakó sebészek példáját igazolja Szered (semptei uradalom) és Galánta, de Vágsellye is. Vágsellyén az Egyetemi Alap uradalmi székhelyén 1781-ben az uradalmi sebésznek orvoslás céljára épületet emeltek. Az öt helyiségből álló „orvoslak”-ban betegszoba, lábadozó, konyha, kamra állt rendelkezésre.9 Az uradalmi sebész hivatala egészen a 19. század utolsó harmadáig állt fenn a mezővárosban.10 Hasonló volt a helyzet az Esterházy-család galántai és semptei uradalmán is.11 111. A sellyei orvosiak tervrajza 1781-ből 310
