Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet
a reformátusok sérelmet. A deákiak a pozsonyi alispánra tesznek panaszt, aki elkergette őket, amikor a református papnak járó tizenhatodot lefoglaló katolikus plébánosra panaszkodtak. A pannonhalmi apátság jószágigazgatója erőszakkal foglalja le Pered, Zsigárd, Pallóé, Nyárasd és Hetmény tizenhatodét. Az apátság szolgája behatol a deáki parókiára, ahol az egyedül levő papnét szerelmével zaklatja és megkfnozza, a plébános pedig erőszakkal akarja téríteni a fiatalokat. A sellyeiek is panaszok egész sorát adják elő: a jezsuiták megakadályozzák, hogy házakat vásároljanak, a céhekbe csak úgy veszik fel a mestereket, ha katalizálnak, két házukat a jezsuiták erőszakkal elvették, gátolják a templom építését. A katolikus tanító és tanítványai éjjel rátörtek a lelkészre, így annak menekülnie kellett, a református iskolába betörtek a katolikus tanulók, s a halottakat, melyektől a temetést a katolikusok megtagadták, a református temetőbe vitték.36 Az 1660-as évektől Szelepcsényi György érsek áll az ellenreformáció élére. Elfoglalja a farkasdi és a negyedi templomot, a lelkészeket eltávolítja.37 Ő számolja fel az egyházfai anyaegyházat leányegyházaival együtt.38 A szenei protestánsokat Esterházy Pál és Ferenc üldözi, a templomot elveszik tőlük, házaikba katonákat szállásolnak be. Ekkor szűnik meg a nádszegi és a kürti egyházközség is. Deákiban az apátság tiszttartója foglalja el a református templomot, iskolát és paplakot. Az addig Deákihoz tartozó Peredet Sellyéhez csatolják a sellyei katolikus plébánia filiáljaként. Alsó- és Felsővecsén a 108. Protestáns prédikátorok a pozsonyi vésztör- jezsuiták ,épnek fe, a tanító és vény székén ,, .. , . . a pap ellen, az urmenyi templomot és az egyház ingatlanait Szelepcsényi erőszakkal veszi el.39 Az üldöztetések ellenére több mátyusföldi református gyülekezet a 17. század közepén is életképes maradt. Erről tanúskodnak az itt megtartott egyházi zsinatok is. Farkasd több zsinatnak is otthont ad 1641 és 1663 között. Az egyik legjelentősebb tanácskozás az 1647-ben történik, amikor az 1621 után Csehországból Magyarországra menekült csehtestvérek belépnek a magyar református egyházba. Egy további zsinaton Nyikos János érsekújvári lelkészt választják püspökké. Az 1654 tavaszán megtartott zsinat erkölcsi kérdésekkel foglalkozik. A részegségben meghalt emberektől megtagadja a temetési szertartást, s egyházi fenyítéket vezetnek be a súlyos bűnt elkövetőkkel szemben. A farkasdi zsinaton választják 292
