Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet

kosság vallása birtokjog szempontjából az egyházi méltóságokat nem befolyásolja. Nem igyekeznek jobbágyaikat erőszakkal az egyházba visszatéríteni.20 Az említett településeken továbbra is nagy számban éltek protestánsok.

A 18. század második fele Mátyusföldön is a katolikus egyház nagy építkezésének ideje. Miután II. József feloszlatta a „hasznos tevékenységet” nem folytató szerzetesrendeket, vagyis azokat, melyek nem foglalkoztak oktatással, betegápolással vagy képzéssel, adott volt a lehetőség a volt parókiák újjáépítésére. Az uralkodó a Regulatio Parochiarummal szabályozza a plébániákat, jelentősen megnövelve számukat és a lelkészként működő papság számát. Számos új, tágas templomot, kápolnát emelnek, a régieket barokk stílusban építik át. A század elején épül az új tallósi, vezekényi és zsigárdi templom, a század végén pedig a taksonyi, felsőszeli, nyárasdi, szeredi és a galántai.

105. Esztergom Főegyházmegye térképe 1820-1822-ből (részlet)

Az egyházközségek fő támogatói továbbra is a kegyurak, akik közül kiemelkedik Esterházy Ferenc, aki bőkezű mecénása a birtokán lévő egyházközségeknek. Hozzájárul a vezekényi kápolna (a mai templom előde),21 valamint a nádszegi és taksonyi templom építéséhez,22 a taksonyi harangokhoz,23 Nagymácsédon pedig plébániát építtet.24 A templomok, kápolnák patrocíniumai, vagyis hogy melyik szentnek szentelték, meghatározta a település'társadalmi életét, ünnepeit is. A

286