Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
nem tartoztak a törvényhatóság közigazgatási bizottsága, sem a királyi tanfelügyelő hatásköre alá. Abban az esetben viszont, ha a hitoktatás mellett bevezették volna ezekben a tanodákban a világi tantárgyak oktatását is, az ilyen, ún. zugiskolákat hatóságilag bezáratták.15 5. táblázat. Népiskolák száma 1790 és 1807 között a Pozsonyi tankerületben16 Az iskola típusa 1790 1793 1802 1807 Felekezeti (falusi) iskola 173 148 139 128 Zsidó iskola 14 5 2 3 6. táblázat. A legnépesebb mátyusföldi zsidó települések A helység neve A lakosság száma 1850 1919 1930 Összlak.Zsidó Összlak.Zsidó Összlak.Zsidó Galánta 1783 556 4790 1136 5649 1274 Szered 2615 333 5976 882 6422 853 Vágsellye 2223 12 4258 348 6585 290 Vecse 1173 364 1392 67 2401 61 Az 1848-as forradalom egyik vívmánya volt, hogy az izraelita vallást az 1848:28 sz. te. értelmében állami szinten is elismerték, még ha nem egyenrangúsftották is a keresztény vallással. Az 1867-ben kiadott 17. törvénycikk az izraeliták egyenjogúságáról rendelkezett, polgári és politikai jogok tekintetében. Az iskolákban ezentúl a tanulók vallása megkülönböztetésénél az idáig használatos héber, illetve Mózes-vallás helyett bevezették az izraelita elnevezést. 1866-ban Magyarországon megalakult az izraelita tanítóegyesület, melynek hivatalos lapja, az Izraelita Tanügyi Értesítő 1875-tól 1944-ig havonta jelent meg. A zsidó iskolaügy kibontakozásának nagy hátrányára szolgált azonban a zsidó hívők között elindult belső folyamat, mely a hívőket 3 nagy csoportba tagolta (ortodox, neológ és status ante quo irányzatok). Az osztrák-magyar kiegyezés után kezdetét vette a zsidó iskolák magyarosodása. Minden nehézség ellenére az 1890-es évek végén a zsidó iskolaügy 3 óvodával, 513 elemi, 9 polgári iskolával büszkélkedhetett.17 Közismert tény az is, hogy a zsidó származású fiatalok száma az egyetemeken, főiskolákon a többi hallgató számához képest aránytalanul megnőtt. A kizárólagosan zsidó népiskolák mellett azonban olyan világi jellegű iskolatípusok is léteztek, ahol a tanulók vallási szempontból kevertek voltak. Gyakran előfordult olyan eset is, hogy a zsidó elemi iskolákat keresztények gyerekei is látogatták, holott egy és ugyanazon a településen belül a keresztényeknek is megvolt a saját iskolájuk. Ez a jelenség viszont a zsidó iskolák aránylag magas színvonaláról, a lakosság egymás hitvallásának kölcsönös elfogadásáról és tiszteletben tartásáról tanúskodott. A tanítási nyelv a világi iskolákban az adott település lakosságának nyelvéhez igazodott. A más vallású tanulók az ilyen kevert iskolákban a hittanórákon természetesen nem vettek részt. 273
