Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
------1î L 92. A Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyvesboltja Galántán A szövetkezeti könyvesbolt a szépirodalmi művek forgalmazása mellett az ország magyar tannyelvű állami és felekezeti iskoláit tanszerrel, tankönyvekkel, papíráruval, színművekkel stb. látta el. A visszacsatolás után üzletkörét kibővítve játékszereket és iparművészeti tárgyakat is árusított.68 A könyvesbolt először a Vasút utcában, 1936-tól a Fő utcán a Chemez-féle hentesbolt szomszédságában, majd 1941-től a Galántai Hitelbank földszinti részén kapott elhelyezést.69 A mátyusföldi sajtó A régió művelődéstörténetéhez szervesen kapcsolódik a nyomtatott sajtó alakulásának áttekintése. A hazai magyar nyelvű sajtó a felvilágosodás szellemének köszönhetően a 18. század második felében alakult ki. Pozsony városán és a vármegyén keresztül picit a Mátyusföld is büszkén tekinthet rá vissza, hiszen az ország első magyar nyelvű lapja, A Magyar Hírmondó a megyeszékhelyen, Pozsonyban jelent meg 1780-ban. A sajtó elterjedése természetesen összefüggött a polgárosodás folyamatával, ami a régióban ebből a szempontból csak a 19. század második felében hozta meg gyümölcsét. Addig a polgárosuló mátyusföldi nemesség és a kialakulófélben lévő polgárság a környék: Pozsony (Pozsonyvidéki Lapok, Nyugatmagyarországi Híradó, Pressburger Zeitung), Dunaszerdahely (Csallóközi Lapok), Nagyszombat (Tirnauer Wochenblatt-Nagyszombati Hetilap, Nagyszombati Hírlap), Nyitra (Nyitramegyei Közlöny, Nyitramegyei Szemle) és Érsekújvár (Érsekújvár és Vidéke) társadalmi, közéleti lapjain és persze az országos sajtón keresztül értesült a hazai és a nagyvilág eseményeiről. 252
