Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
országgyűlési képviselő, jegyzője Dr. Neumann Mór, míg pénztárosa Morvay Lipót galántai katolikus plébános volt.42 A közművelődés nemzeti irányú fejlesztését és terjesztését szellemi és anyagi eszközökkel végezték a többségi nemzet és a vidéken élt szlovákok körében. Közművelődési előadásokat szervezett, a nemzetiségileg vegyes lakosságú településeken, pl. Nemeskosúton és Pusztafödémesen óvodát létesített, hazafias jellegű magyar és szlovák nyelvű irodalmi műveket, könyveket terjesztett, a magyar nyelv oktatása terén elért tanítókat anyagi jutalomban részesítette stb. A Közművelődési Egyesület az 1918-19-es államfordulat után természetesen megszűnt. Céljait, célkitűzéseit, sőt egyes praktikáit a cseh-szlovák államhatalom, természetesen ellenkező előjellel a Slovenská liga és a Matica slovenská tevékenységén keresztül igyekezett megvalósítani a mátyusföldi magyarság körében.43 A régióban élt zsidóság a századfordulóra kulturális értelemben teljesen a többségi magyarság felé asszimilálódott. A néhány évszázados hagyománnyal rendelkező zsidó közösségek (Galánta, Szered) mellett 1918-ig több nagyközségben (Vágsellye, Deáki, Magyarsók, Szene stb.) is megszervezték a maguk társadalmi egyesületeit. Ezek elsősorban vallásos és jótékonysági egyletek voltak. A közművelődés terén kevés kivétellel a többséget alkotó magyarsággal közösen létrehozott egyesületeken belül elégítette ki kulturális, művelődési igényeit. A zsidó egyesületek számát tekintve Galántának és Szerednek a Mátyusföldön vezető helye volt. A hagyományos Chevra Kadischa szent egylet mellett a források szerint 1918-ig Galántán négy (Tiferes Bachurin Ifjúsági Egylet - 1911; Talmud Egyesület - Sasz Chevra - 1905; Jótékonycélú és Önképző Filléregylet - 1903; Jótékony Nőegylet - 1897), míg Szeredben három (Vág-Szeredi Ifjak Jótékonysági Egylete - 1892; Izraelita Betegsegélyző Egylet - 1901; Izraelita Szabadasztal Egylet - 1904) egyesületet hoztak létre a zsidó közösség tagjai.44 A közművelődési egyletek mellett a 19. század utolsó évtizedében egyre több érdekvédelmi csoportosulás jött létre. A vidék mezőgazdasági jellegére alapozva a Magyar Gazdaszövetségen belül csaknem minden egyes mátyusföldi településen megkezdődtek az előkészületek a helyi gazdakörök megalakítására. A Galántai járásban az okszerű gazdálkodás előmozdítása érdekében a földművelési miniszter támogatásával 1897-ben a téli hónapok alatt a járási székhelyen és egyéb nagyobb településeken mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokat szerveztek a környék uradalmi tiszttartói, számtartói részvételével. (Rovara Frigyes, Frideczky Árpád, Fehér Zoltán stb.) Az egyes felolvasásokon az érdeklődők száma meghaladta a 200 főt.45 A járási gazdakör 1898. március 20-án alakult meg Galántán a tagok érdekvédelmének (gabonakereskedelem, műtrágyabeszerzés stb.) és szakmai ismeretei bővítésének céljával. A mezőgazdasági termelés fokozása céljából a korszerű gépek és szerszámok mellett biztosította a tagok számára a gabonatermesztéshez nélkülözhetetlen műtrágyát, az állattenyésztésben pedig a megfelelő abraktakarmányt. Az alakuló közgyűlésen a Járási Gazdakör elnökévé Fehér Zoltán felsőszeli uradalmi számvevőt választották.46 A járási egyesület megszervezése után a Megyei Gazdasági Egyesület bábáskodása mellett sorra alakultak a helyi gazdakörök. Általában saját helyiség-246
