Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)
4. Az első Csehszlovák Köztársaság időszaka18 Az első világháború vége nemcsak főhatalomváltást, közjogi és államszervezeti változásokat, hanem a közgazdasági viszonyok átalakulását és újraalakítását is jelentette. A térség kisállamai közötti gazdasági kapcsolatok normalizálását az utódállamok nemzetállami törekvései és a rendezetlen kisebbségi problémák is akadályozták. A háború után komoly kihívást jelentett a békegazdaságra való átállás és a súlyos gazdasági válság következményeinek kezelése. A Monarchia és a felső-magyarországi területek jelentős ipari kapacitását öröklő Csehszlovákia gazdaságpolitikája vezérelvként az autarkiát tűzte ki. Nacionalista gazdasági és pénzügyi politikája a cseh tőke érdekeit tartotta szem előtt. A magyar és német tulajdonban lévő kereskedelmi és ipari vállalatokat nacionalizálták, azaz a cseh és részben a szlovák tőke érdekkörébe vonták. Ebben a helyzetben a magyar kisebbség gazdasági, vagyoni státusa a földreform végrehajtásával, a restriktiv és centralista bankpolitika keresztülvitelével, valamint a kisebbségi szövetkezeti mozgalom korlátozott jogosítványaival nagy veszteségeket szenvedett.19 A magyar pénzintézetek 1918-1919 fordulójától kénytelenek voltak alkalmazkodni a csehszlovák pénzügyi kormányzat rendelkezéseihez és törvényeihez.20 A szakirodalom 1918-1923 közé teszi a Szlovákia területén található pénzügyi rendszer betagolódását az új államalakulatba.21 A magyar pénzintézetek üzleti, szervezeti és jogi integrációja is ekkor ment végbe. Ezt a korántsem problémamentes folyamatot a gazdasági konjunktúra és válság, az infláció és a deflációs pénzügyi politika, valamint a cseh gazdaságpolitikai centralizmus befolyásolták. Az 1921-es statisztika a hatalomváltás előtti főintézetek továbbélését és a fiókszerkezet kisebb módosulását mutatja. Galántán három (Galántai Hitelbank, Galántai Népbank, Galánta-Vidéki Hitelintézet), Szereden és Vágsellyén két (Szeredi Népbank, Szeredi Általános Bank, valamint Első Vágsellyei Takarékbank, Vágsellyei Hitelintézet), Szencen egy (Első Szenei Népbank) főintézet fejtett ki tevékenységet. A fiókok száma kisebb mértékben csökkent.22 A Galántai Hitelbank üzleti ars poeticája a „depresszió” és a „stagnáció” idején az alapok erősítéséről szólt. Két évvel a változások után az igazgatósága úgy látta, hogy a pénzügyi élet a konszolidáció felé halad, hiszen képesek voltak a helyi hiteligényeket kielégíteni (a kölcsönfelvétel növekedett). A legnagyobb bizonytalansági tényezőt az értékpapírok értékeinek változása és a hadikölcsönök kérdése jelentette.23 A gazdasági konjunktúra utolsó évében a Galántai Hitelbank volt a „legerősebb" intézet. Mérlege jelentős tartalékokról, magas betétállományról, a többi intézet közül a legtöbb nyereségről és a legmagasabb osztalékfizetésről tanúskodott. Értékpapírtárcájában azonban azok a hadikölcsönök lapultak, amelyeknek Prága általi elismerése és beváltása késett, ugyanakkor folyószámláján az akkor még behajthatatlannak tűnő budapesti letétek szerepelhettek. Az utóbbi az Első Szenei Népbanknál is nagy számot mutatott.24 Az értékpapírok árfolyam226
